Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

II. FEJEZET: A karsztvíz - Vígh Gyula dr.: A karsztvízkutatás kérdése a budai hegységben

104 Dr. Vigh Gyula mozgás ennek következtében sok tekintetben más benne, mint a sekély karsztban. A Budai hegység •— mint említettem — a fönti bélyegek alapján mélykarszt. A vizet rekesztő aljzat a hegység területén részben a raibli márgák rétegcsoportja, részben a werfeni rétegcsoport, amely minden 9. ábra. Sekélykarszt (Seichtkarst) vázlatos szelvénye. Katzer után kissé módositvaM = mészkő, A = vízhatlan alap, F = forrás. valószínűség szerint a Budai hegység területén is megvan, de sehol fölszínre nem bukkant. A raibli márgák csoportjának voltaképen két szintre kellene különitenie a karsztvizet: egy felsőre, mely a norikumi fődolomitban és egy 10. ábra. Mélykarszt (Tiefkarst) vázlatos szelvénye. Katzer után kissé módosítvaM =; mészkő, A = vízáthatlan alapkőzet. alsóra, mely a raibli márgák alatt fekvő karni és a ladini emeletbeli, úgynevezett diploporás dolomitban fordulna elő. Hogy ez a valóságban még sincs így, hanem az eddigi számos megfigyelés szerint az egész Budai hegységben, a szomszédos Pilisben és az esztergomi rögök területén egyetlen egységes, összefüggő karsztvízszint van, az az említett hegységek sajátos hegyszerkezeti viszonyainak következménye.