Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

II. FEJEZET: A karsztvíz - Vígh Gyula dr.: A karsztvízkutatás kérdése a budai hegységben

102 Dr. Vigh Gyula günkben a júra?, kréta, paleocén, oligocén stb. korszakokban) évmilliók során át a felszínen voltak, karsztosodtak (ez az őskarszt) és a képződött üregek, barlangok és járatrendszerek telítődve vízzel (tehát az őskarsztvízzel) a mélységbe süllyedtek. A ma felszínen lévő mészkövek és dolomitok karsztosodása ma is folyamatban van s a ma képződő karsztvíz a régi „geológiai" karsztvizet állandóan táplálja s a karsztforrásokon át csak a felesleges víz távozik el". Amíg tehát itt expressis verbis megállapítja, hogy az őskarsztvizet a ma képződő „karsztvíz állandóan táplálja", következő mondatában már voltaképen megcáfolja, amikor azt mondja, hogy: ,,A ma is képződő, illetve működő karsztvíz fővárosunk vízellátásánál nem jöhet számításba, de annál inkább a régi geológiai időkben képződött és raktározódott karsztvíz". Kérdem azonban, hogy választja el a kettőt egymástól a gyakorlatban, ha keveredik a mai karsztvíz az őskarsztvízzel, mint ahogy keveredik, mert hiszen saját megállapítása szerint is „állandóan táplálja" azt!? Vagy mégsem keveredik? Mert szerző egy későbbi közleményében éppen az ellenkezőjét állapítja meg, amikor a következőket mondja: „Legyen szabad már itt megjegyeznem, hogy az „őskarsztvíz" nem a mai csapadékvízből táplálkozik, mint már kifejtettem (lásd a föntebbi idézetben), hanem a rég elmúlt geológiai időkben képződött és a mélybe süllyedt nagy területen összefüggő karsztvizekből". Előbb még azt állította, hogv táplálja, most meg ugyanolyan határozottsággal mondja, hogy „nem táplálkozik a mai csapadékvízből". (33. b.) Ugyancsak megtaláljuk Pávai Vájna F. munkáiban és polgármesteri hivatalos beadványaiban is (1932. évi, 6. pont.) az „őskarsztvíz" megkülönböztetést, ha nem is ezen a néven, amikor azt írja: „ ... ez a viz, ami a karsztvíz felső nívója alatt foglal helyet a hegyeinkben, ez az a sok ezeréves csapadékvíz, amely a harmadkorban kiemelkedett Budai hegyek pórusait, repedéseit, üregeit rendre kitöltötte, vagy a mélyebb térszínre lehúzódott hévvizeknek a helyét fokozatosan azóta is a negyedkorón át elfoglalta. A mai leszivárgó csapadékvíz csak felrétegződik a régi karsztvíz felső nívójára és a negyedkor óta kialakult hegységperemi és völgyekmenti gazdag forrásokon lecsapódik ..." Mindkét szerző egy kérdés megmagyarázása kedvéért, a karsztvíz szennyeződésmentességének bizonyításáért teszi ezt a különbséget a karsztban és karsztvízben. Pedig — mint arra később még rátérek — teljesen fölöslegesen. Közben pedig mindkét szerző megfeledkezik arról, hogy erre ilyen alakban nincs is szükség és arról is, hogy a megelőző földtani időkben kialakult karsztos területeken akkor is megvoltak a különböző források,