Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

I. FEJEZET: A mélységbeli vizek - Varga István György: Budapest távfűtése hőforrásokkal

94 Varga István György arra használjuk fel, hogy a vízvezetéki vízzel megtöltött kazánt fűtsük fel vele, mindkét megoldásra van példa. Ha szabad már most ebben a kérdésben is véleményt mondani, úgy a közvetlen fűtést tartom jobbnak, elsősorban azért, mert lényegesen kisebb hőveszteséggel tudjuk a tárolt meleg mennyiséget leadatni s azonkívül ezen rendszer elleni, többoldali ellenvetések eléggé megcáfolhatok. A direktfűtés ellen felhozzák azt, hogy a csövek anyagát a thermálvíz megbontja, azonkívül erős lerakódások előbb-utóbb eltömik a vezetéket. Erre vonatkozóan 15 éves tapasztalat áll már rendelkezésünkre éppen a Margitszigeti-fürdő direkt fűtésénél, ahol a fűtési berendezés normális központi fűtésre készült az előírásos csőanyaggal s ezután kapcsolták át thermálvízre, s ennek ellenére mind a mai napig a legcsekélyebb csőanyagromlást sem észleltünk. Ugyanezen üzemnél tapasztalt lerakódások és eltömődések pedig csak ott álltak elő, ahol a vezetékben légzsák volt s nem biztosították a folyamatos vízátfolyást. Példák erre a Margitszigeti-fürdő radiátorai, amelyeknek légzsákos felsőrészében volt lerakódás, viszont az állandó átfolyású helyek s a fővezeték legnagyobb része még 15 év után sem mutat legkisebb keresztmetszeti csökkenést sem. Azonkívül Papp Ferenc műegyetemi magántanár úrtól nyert értékes értesülésem szerint, a thermálvíznek nincs anyagbontó tulajdonsága abban az esetben, ha elzárjuk a levegő hozzájutását, azaz az oxidálódás lehetőségeit kiküszöböljük. Ezekből a kérdés másik igen fontos részét láthatjuk, ami szintén lényegesen befolyásolja a kivitel anyagi részét és ez az, hogy semmi különleges, nehezen előállítható és drága anyagú csővezetékre nincs szükség, hanem felhasználhatjuk az eddigi fűtésekre gyártott, piacon lévő csőfajtákat. Sajnos, az előadás kerete nem engedi, hogy részletkérdésekre kitérjünk, mint pl. a Németországban kipróbált és jól bevált cserép-, illetve fayence-radiátorokra, amelyeknek hőközlő tulajdonsága jobb, lényegesen olcsóbb és gazdaságosabban kihasználható a szállított meleg. Az eddigiekben láttuk, a jelenlegi energiák reális felhasználási lehetőségét. Most még csak arra szeretném felhívni mélyen tisztelt szakülés figyelmét, hogy kis országunk fűtésre felhasználható szénben nem bővelkedik, az egyre növekvő gyáripar felvevő képessége nagyobbodik és az idei tél fűtési nehézségei eszünkbe juttatták, hogy talán mégis jó volna, hogyha több és más fűtőanyag is állna rendelkezésünkre. Ez megvan a melegvíz forrásokban. Itt vész kárba a szemünk előtt, csak ki kell nyújtani érte a kezünket. Hatalmas nemzeti érték pusztul el naponta a Dunába, amelyet fel lehetne használni, úgyhogy Budapest egy részének meleget adna, lakóinak otthont nyújtana, thermálvizet a fürdőszobában és mindez még fogyasztói fillérekből is könnyen és gazdaságosan keresztülvihető volna. De ha a befektetésre szükséges kezdő tökét sem lehetne biztosítani, akkor is vagy az államnak vagy a városnak altruista alapon kellene, a