Hidrológiai Közlöny 1939 (19. évfolyam)

Szakosztályi ügyek

Szakosztályi iigyek 79 nek a vezetett víz agresszív hatásával szemben való'megvédésére kidolgozott kémiai eljárásáról tájékoztatta Szakosztályunkat, tanulságos példákat hozva fel a közelmúltból. Igen nagy előtanulmányokat igénylő és lelkiismeretes munkával összeállított dolgozatot mutatott be Ijjász Ervin tagtársunk „Az erdők szerepe a természet vízháztartásában" címmel. Majer István a „Monorierdő nyaralótelep" mélyfúrásának adatait hozta el hozzánk és az ezekből levonható hidrológiai tanulságokat állapította meg. Papp Ferenc a budapesti melegforrásokról tartott előadást, mely alkalommal csak összefoglaló ismertetését adta nagyszabású és értékes adatokat tartalmazó monográfiájának. Az előadásokat csaknem minden alkalommal igen értékes hozzászólások kísérték, amelyek nagy mértékben növelték az előadások érdekességét. A múlt esztendőben a szaküléseken kíviil tanulmányi kirándulást is rendeztünk, amennyiben június havában megtekintettük a városligeti új artézi fúrást. A fúrás történetét a helyszínen Bánóczy Béla műszaki tanácsos ismertette, technikai kiviteléről pedig janisch Gyula főmérnök adott érdekes adatokkal ellátott tájékoztatót. Nagyarányú munkásságot.fejtettek ki tagtársaink a Szakosztály keretein kívtil is, úgy irodalmi, mint egyéb téren. Neveikkel nagyon gyakran találkozunk nemcsak az anyaegyesület közlönyeiben: a Földtani Közlönyben és a Földtani Értesítőben, hanem a legkülönbözőbb hazai tudományos folyóiratokban, mint aminők a Bányászati és Kohászati Lapok, a Természettudományi Közlöny, a Vízügyi Közlemények, az Időjárás, a Földtani Intézet Évkönyvei és Évi Jelentései, a Qeologica Hungárica, a Búvár, a Barlangvilág, a Földrajzi Közlemények, a Technika, a soproni Bányaés Kohászati Osztály Közleményei és még igen sok más folyóirat. Az irodalmi munkásságon kívül tagtársaink egyéb téren is elismerésre méltó és értékes szolgálatot tettek hazánk vízügyi kérdéseinek megoldása érdekében. Legyen szabad közülök egy párat felemlíteni. Vendl Aladár és Pávai-Vajna F,crenc nevéhez fűződik az új városligeti artézi fúrás sikere, amennyiben a fúrás helyét ök jelölték ki és ök voltak a geológus-szakértők. Rohrirtger Sándor társelnökünk több előadást tartott: „A folyók élete" c. székfoglalóját mutatta be a Kis Akadémiában, az öntözésről beszélt a Természettudományi Társulat egyik népszerű estélyén és a soproni nyári egyetemen is előadást tartott. Ezenkívül működött mint az Országos Középítési Tanács és Kikötöiigyi Tanács tagja. Löczy Lajos, a M. Kir. Földtani Intézet igazgatója, a török kormány felkérésére Törökországban járt, ahol kőolajkutatásokat végzett. Schmidt E. Róbert tagtársunk vezeti a M. Kir. Földtani Intézet fúrási laboratóriumát, ahol az ország valamennyi fúrására vonatkozó adatot összegyűjtik, számon tartják, feldolgozzák s így hazánk ivóvízellátása szempontjából is igen hasznos és nagybecsű munkát fejtenek ki. Érdekes előadást tartott Anyaegyesületünk Esztergomban megtartott vándorgyűlésén Maurifz Béla. Lóczy Lajos és Telegdi Roth Károly. Lóczy Lajos a Balatoni Társaság egyik ülésén a Balatonvidék hidrológiai viszonyairól tartott előadást, különös tekintettel az ivóvízellátásra. Ugyanitt tartott előadást a Balaton vízellátásáról Cholnoky ]enö is. Rokonegyleteink közül a Magyar Mérnök- és Épitészegyiet munkásságáról a következőkben számolhatunk be. Az Egylet vízépítési szakosztálya Sárkány Béla elnöklete alatt működött és az elmúlt év folyamán 12 szakülést tartott; közöttük több víztani vonatkozású is volt. Az ösz folyamán a szakosztály elnöki tisztét társelnökünk, Rohringer Sándor műegyetemi tanár úr foglalta el, akinek rövid működése alatt máris igen élénk élet indult a szakosztályban. Nagy örömmel kell megemlékeznünk az 1937-ben dr. Móry Béla elnök vezetésével újjáalakult vegyészmérnöki szakosztály nagysikerű működéséről is. Az itt elhangzott 19 előadás túlnyomórészt a mezőgazdaság, ill. a talajtan köréből merítette tárgyát és így közel-