Hidrológiai Közlöny 1939 (19. évfolyam)

Vitális Sándor dr.: Új gyógyvíz Kisterenyén

Új gyógyvíz Kisterenyén. Irta: Vitális Sándor dr * A föld mélyében rejtőző ásványkincsek feltárását legtöbbször a véletlennek köszönhetjük. Példa erre a kisterenyei új gyógyvíz feltárása is. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. 1936—37. években Kisterenyén (Nógrád megyében), a Mátra hegység északnyugati lábánál, a salgótarjáni szénmedencében, ipari víz felkutatása céljából két vízkutató mélyfúrást mélyített le. A vízkutató fúrások mennyiségileg ugyan megfelelő vizet tártak fel, de a víz minőségének, összetételének vizsgálatánál kitűnt, hogy a feltárt víz magas sótartalma, összetétele miatt a kívánt ipari célra nem alkalmas, ellenben a víz, összetétele alapján Csonkaországunkban eddig egyedülálló új gyógyvíznek bizonyult. Az alábbiakban ennek az új gyógyvíznek hidrogeológiai viszonyairól bátorkodom beszámolni. A környék földtani felépítésével nem foglalkozom, mert a MátraCserhát hegységek, a salgótarjáni szénmedence földtani viszonyainak taglalásával már számosan foglalkoztak s itt csak utalok a környék egyik legalaposabb földtani kutatójának, dr. Noszky Jenőnek összefoglaló munkáira (1, 2, 3,), melyekben az idevonatkozó szakirodalom is részletesen fel van sorolva. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt., mint említettem, Kisterenye község határában 1936-—37. években ipari víz kutatása céljából két vízkutató fúrást mélyített le. A két fúrásra vonatkozó hidrogeológiai stb. adatoikat az alábbiakban ismertetem. Kisterenye 1. sz. vízkutató fúrás. A fúrás Kisterenye község (Nógrád megye) határában fekszik a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Chorin bányatelepétől északkeletre kb. 400 m. távolságra báró Solymossy Tibor birtokán. (Összrendezők a budapesti kataszteri déllőre vonatkoztatva: x = 60068.994 m. és * Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1939. november hó 29-i szakülésén.