Hidrológiai Közlöny 1939 (19. évfolyam)

Vitális Sándor dr.: Újabb hidrogeológiai adatok Salgótarján és környékéről

Újabb hidrogeológiai adatok Salgótarján és környékéről 59 ismert nagy keménysége miatt nem lett megvizsgálva. A többi víztartó réteg vízadóképessége próbaszivattyúzással (kompresszorozás) lett meg­vizsgálva az alábbi eredménnyel: Az 5— 9. sz. rétegek 60.90 m. külszíntől számított leszívás mellett 11—16. 11—21. 11—26. 11—30. 32. 32—37. 11—37. 38—44. 11—44. 11—48. réteg 73.00 64.58 65.80 76.50 75.80 rétegek 71.00 62.00 64.10 60.34 73.00 12.6 l/min, 30.6 52.6 62.0 79.3 49.0 125.0 157.0 50.4 157.5 200.0 vizet szolgáltattak. A próbaszivattyúzási eredmények alapján az 5—9. sz. víztartó réte­geket nem érdemes bekapcsolni a kútba. A vízadóképesség alapján a víztartó rétegeket két csoportba oszt­hatjuk. Az első csoportba azokat a rétegeket sorolom, melyeknek víz­adóképessége nagyobb, ide tartoznak a 16, 30, 32, 34, 36, 42 és 48 sz. rétegek. A második csoportba a kisebb vízadóképességíí rétegeket soro­lom s ide tartoznak a 11, 12, 13, 15, 19, 20, 21, 29, 35, 39, 41, 43, 45. és 46. sz. rétegek. (A kút kiképzésénél, béléscsőlyukasztásnál a két­féle vízadóképességet tekintetbe vették.) A próbaszivattyúzások előtt az egyes víztartórétegek (rétegcsopor­tok) vizének nyugalmi vízszintje a fúrás szájától (külszíntől) számítva az alábbiak szerint változott: A 11—26. sz. rétegek vizének nyugalmi vízszintje— 9.30 m, a 11—30. a 32. a 32—37. a 11—37. a 38—44. a 31—37. a 11—48. réteg rétegek — 9.50 — 18.60 — 15.56 — 13.25 — 21.20 — 24.63 — 20.04 es Tekintettel arra, hogy a víztermelés a kútból 72 m-es depresszió (külszíntől számított leszívás) mellett, mélyszivattyúval történik, a víz­tartó rétegek vize egybekapcsolható. A vízkutató fúrás végleges termelő kúttá, az alábbi béléscsövekkel lett kiképezve:

Next

/
Oldalképek
Tartalom