Hidrológiai Közlöny 1939 (19. évfolyam)

Vitális Sándor dr.: Újabb hidrogeológiai adatok Salgótarján és környékéről

Újabb hidrogeológiai adatok Salgótarján és környékéről. Irta: Vitális Sándor dr.* Salgótarján megyei város vízellátása (1.) című értekezésemben, Schréter (2.) korábbi megállapításával szemben kimutattam, hogy Salgótarján és környékén a felső oligocén korú glaukonitos homok-homokkő rétegcsoport jó víztartó, illetve víztároló. Ennek bizonyítására felhoztam a kisgedőcpusztai", inászói, kisterenyei, zagyvapálfalvai és a salgótarjáni Máv. pályaudvari vízkutató fúrások, illetve artézi kutak hidrológiai adatait. A Salgótarjáni üveggyár artézi kútja (3.) című értekezésemben ismét egy artézi kút adataival erősítettem meg korábbi megállapításomat. Az azóta eltelt idő alatt társulatom, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Salgótarjánban és Zagyvarónán ismét két vízkutató fúrást mélyített le, melyeknek az alábbiakban ismertetett hidrogeológiai adatai, korábbi megállapításaimat ismét megerősítik. I. A gőzfürdői artézi kút. i A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. salgótarjáni bányatelepének ivó- és használati (fürdő, mosoda, stb.) vízellátására a bányatelepi gőzfürdő mellett egy vízkutató fúrást mélyített le. A fúrásra indítóokul az szolgált, hogy a bányatelep ivóvízvezetékét, gőzfürdőjét, mosodáját ezideig talajvízkutakból látták el, melyeknek a vize igen kemény volt. Az üveggyár telepén lemélyített artézi kút (3.) bebizonyította, hogy a bányatelep vízszükséglete egy hasonló artézi kútból teljes mértékben fedezhető lenne. A lemélyitett gőzfürdői artézi kút hidrogeológiai adatait az aláobiakban ismertetem: A fúrás Salgótarján megyei városban (Nógrád megye), a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. bányatelepén, a társulati gőzfürdő mellett lett lemélyítve, (összrendezők a budapesti kat. déllőre vonatkoztatva: * Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1939 február hó 22-i szakiilésén!