Hidrológiai Közlöny 1939 (19. évfolyam)

Hatolykai Pap István: Megemlékezés az 1879. évi szegedi árvízről

Megemlékezés az 1879. évi szegedi árvízről 19 szerű munkáját. 1883. október 14-én fejeződik be a művelődéstörténeti szempontból is jelentős mű. Az eredmény méltónak bizonyul az ismert királyi szavakhoz. Szeged szebb lett, mint volt! Bizonyítják ezt Enyedi Lukácsnak „Szeged újjászületéséről" „A Feltámadt Szeged" című ünnepi emléklap hasábjain megjelent következő sorai is: „Azon a helyen, hol még azelőtt ötödfél évvel egy szerény vidéki magyar város állt alacsony házakkal, poros, sáros utcákkal bár nyüzsgő, de provinciális jellegű élettel: emelkedik ma az Alföld metropolisa, az új Szeged, a nemzet kulturális erejének fényes nyilvánulása és a szegedi nép őserényeinek büszke alkotása." „Szeged a magyar nemzet városalkotó erejének nagyszerű monumentuma, mely késő századoknak is hirdeti majd, mire képes dicső fajunk, ha akaratát helyes irányban használja." Megemlékezésem az árvízről nem volna teljes, ha elmulasztanám ez alkalommal a mélységes hála és elismerés szavaival megemlékezni mindazokról a tettekről, áldozatos férfiakról, kik Szeged védelmében, majd feltámasztásában oly hősi lélekkel közreműködtek . . . A másik nagy beteget, a társulatot aléltságából többszörösen megkísérelt élesztgetés sem bírta már életrekelteni. A régi Percsóra .,..—szegedi társulat meghalt. Helyette 1880. október 4-én egy