Hidrológiai Közlöny 1939 (19. évfolyam)

Hatolykai Pap István: Megemlékezés az 1879. évi szegedi árvízről

12 Hatolykai Pap István Előrebocsátom, hogy Reizner nemcsak nyíltszemű figyelője volt az eseményeknek, hanem mint a város akkori főjegyzője, akinek a kezén futottak át a városnak összes ügyei, — pontos ismerője volt mindazon ügyeknek is, melyek az árvízzel bármely vonatkozásban állottak. Mivel pedig hivatali állásánál fogva nem mint felelős tényező vett részt az árvíz elleni küzdelem közvetlen intézésében, mi sem feszélyezhette a tárgyilagos igazmondásban. Ügy érzem tehát, hogy nem cselekedtem helytelenül, amikor megtörténtnek, igaznak fogadtam el mindazt, amit köteteiben elmondott. Ennek megfelelően igyekeztem előadásom következő részében a történeti hűség megőrzése végett, mindazt, ami szerény megítélésem szerint, tisztelt hallgatóimat érdekelni fogja, lehetőleg az író szavaival visszaadni. Az eseményekről kronologikus sorrendben mozaikszerű képet fogok nyújtani. Reizner János többek között a következőket mondja Szeged város 1878-iki állapotáról: „A lehangoló viszonyok, a kimerültség, nagyfokú üzletpangás és elkeseredett közhangulat hatása alatt az új tanács lemondott minden haladási törekvésről és programmját egyelőre az képezte, hogy az aggasztó pénzügyi állapotokat rendezze, a háztartás egyensúlyát biztosítsa. Szigorú takarékosság és önmegtagadás volt a jelszó, hogy a tiszaszabályozási és vízvédelmi nagy terheket elviselni, a város ezen szörnyű Molochjának kielégítését biztosítani lehessen." Ily nehéz helyzet uralkodott a városnál 1878. év őszén, amikor a gyakori esőzéseknél fogva a Tisza vízállása december 21-én 2Í2"-re emelkedett, aminő magas vízre ilyen időszakban a legöregebbek sem emlékeztek. 1879. február 10-ig a víz 17'0"6"'-re ugyan leapadt, de utánna ismét rohamosan áradni kezdett. Február 24. A vízállás ismét 21'2". A város vízvédelmi bizottsága megkezdte munkáját (2. ábra). Meggyőződött arról, hogy a város védelme alatt álló töltések állapota kielégítő, védőszer is elegendő mennyiségben áll rendelkezésre. A vonalszakaszokra a védelem vezetőit kirendelte. — A közhangulat nyugodt. Február 26. A víz egyre árad. A karózás az egész vonalon kezdetét veszi. Február 27. Kende Kanut kormánybiztos, — aki ezidőben Budapesten tartózkodott, az érdeke'.teket a társulati védbizottság megalakítása végett Algyöre összehívta. Távollétében a védbizottság a nagy vízvédelmi gyakorlattal rendelkező és egyben erélyéről is ismert Nóvák József városi főügyészt választotta elnökévé. A társulatnak ekkor a védelemre mindössze csak 1200 forint készpénz és emellett is csak csekély védőszer állott rendelkezésére. A kormánybiztos helyszínrejövetelét táviratilag sürgetik. Február 28. Vízállás 23'7.5". A városi védbizottság permanenciában. Nóvák József jelenti, hogy a víz a társulati töltésekkel immár több helyen is színei. A bel-