Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

Buda hidrogeológiája 329 Ezt az ideálisnak mondható állapotot a viz azonban csak akkor fogja elérni, ha a csővezeték védelme által gondoskodás történik arról, hogy a víz jelenlegi tetemes vastartalma lehetőleg a minimumra csökkenjen. Az ártézi víz többi alkatrészeinek újabb megelemzésére még nem kerülhetett sor, mert a vizet először a csövezetből származó vastartalmától kell lehetőleg megtisztítani, illetve a jelenleg kissé vasas vizet vastalanítani. Tekintettel arra, hogy a víz tisztítási eljárása mindenek előtt hoszszabb ideig tartó szivattyúzást igényel, a végleges elemzés sem készülhet el oly hamar. A Várkerti ártézi víz teljes vegyi összetétele majd máskor fog napvilágot látni. Budapest, 1939. év július hó 6-án. Budapest Székesfőváros vegyészeti és élelmiszervizsgáló intézete: Dr. Sarló Károly, Dr. Hunkár Béla, osztályvezető fövegyész. igazgató. * Ezzel beszámolván a Várkerti hévvizű ártézi kút adatairól, még meg akarom itt képen örökíteni azt a fúró-tornyot, amelynek a Várkerti fúrás volt az első teljesítménye, amely fúrást Dukony Boldizsár szakavatott fúrómester irányította (1. a 42. ábrát 334. oldalon).