Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

Buda hidrogeológiája 25' sodásra, miután a levegő szénsavtartalmát feloldó csapadékvízben oldódik, s repedései és hasadékai így típusos korróziós barlangokká tágulhatnak. A Báthory-barlang történelmi emlék, melyet az irodalom már a XV. század óta ismer. Báthory László pálosrendi szerzetes 1437—1457-ig remetéskedett itt, itt fordította magyarra a bibliát és itt írta meg a szentek életét. A barlang előcsarnokában még ma is látható ia remete-barát oltára. Ottlétemkor, 1937. év júl. hó 3-án az oltárnál 15.5 C°-ot mutatott a hőmérő, mikor a külső hőmérséklet 30 C° volt. Budapest székesfőváros a barlangot és környékét 1910-ben rendezte turisztikai szempontból, s ma szép erdei sétányok vezetnek a mészkövet fedő hárshegyi homokkőterületen keresztül a dachsteini mészkőig, illetve a barlangig. II. Eróziós barlang. Szerepe volt a korróziónak a XI. kerületben a Ferenc József-híd budai hídfőjével szemben a Gellérthegy délkeleti kiugrásának oldalán levő sziklakápolna eredeti üregének kialakításában is. Ezt az üreget azonban nagyobb részben a tenger hullámai, majd folyóvizek mosták ki s ezért ezt már az eróziós barlangokhoz kell soroznunk, s keletkezését tekintve abráziós-korráziós kőfülkének nevezhetjük. A barlangfülke 120 m magasan fekszik a tenger színe felett és a triász-korszak karni emeletének úgynevezett fődolomitjában és az eocénkori priaboniai emelet bryozóás márgájába hatol bele. E barlangot 1926-ban sziklatemplommá alakították és kegyhellyé nyilvánították. A sziklatemplomot a pálosrendi szerzetesek gondozzák (1: a 8. és 26. sz. ábrát). III. Tektonikus barlang. A tektonikus barlanghoz tartozó üregekben a korrózióé a kisebb szerep. A víz oldó működésének itt még csak a kezdetét látjuk, vagy esetleg a kőzet anyaga nem alkalmasabb arra, vízben nehezebben oldódván, hogy a korrózió a barlang tektonikus karakterének bélyegeit elmossa. A főszerepet e barlangokban a törések, vetődések, hasadékok játszák, melyek a földkéreg elmozdulásával, tehát tektonikai mozgásokkal kapcsolatosak. Az ide tartozó üregek rendesen szűkebb sziklaközök, melynek falai többé-kevésbbé függőlegesek, illetve a barlangot kialakító tektonikai síkok irányát követik, rendesen hosszanti nyílással bírnak, s nyílásuk táján többnyire tágasabbak, mint alsóbb szakaszaikon. Egyes esetekben azonban, pl. csuszamlások folytán létrejött sziklaközök esetében ez utóbbinak a fordítottjával is találkozhatunk, sőt az így képződött sziklaközök felülről teljesen zártak is lehetnek. A tektonikus barlangjaink közé sorozhatjuk a Pálvölgyi barlangot, Ferenchegyi barlangot és a Szemlöhegyi barlangot. Valamennyi a III. kerületben fordul elő és tektonikus eredetük már alaprajzukon is szembetűnő. Jól látható ugyanis alaprajzukon, hogy a barlangjáratok kialakulása a fő tektonikai irányokat követve egymást keresztező hasadékok mentén •történt. A mellékelt fényképet Westwinkel József úrnak köszönöm. A tektonikus barlangok között legöregebb a Pálvölgyi barlang,