Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

Buda hidrogeológiája 25' fátos vizeket. Hévforrások a budai márgába is sok helyütt raktak le piritet, tufalerakodásokkal is találkozunk a márgában, a dolomit törmeléke már a budai márga képződésekor is belekeveredett a kőzetbe. A szulfátkép­ződés, sőt a keserűvízzel azonos összetételű szulfátok képződésének fel­tételei is adva volnának tehát a márgában is. Nagyobb koncentrációjú keserüvizeket budai márga területeken még sem ismerünk, mert itt a víz nagyobb mértékű stagnálásának morfológiai feltételei nincsenek adva, s a márga vízátjárhatósága sem oly mértékű, mint a kiscelli agyag felső morzsalékony rétegeié. A talajvíznek a beton-csatornákra gyakorolt hatásáról és általában az agresszív talajféleségekről a legutóbbi időkből Szabó János (394) székesfővárosi műszaki főtanácsos tollából bírunk nagybecsű értekezést. Az elmondottakban csupán azokkal a szufátos vizekkel foglalkoz­tunk, melyek szervetlen, ásványos eredetűek. Nem volna azonban teljes ez a rövid ismertetés, ha meg nem emlékeznénk a szulfáttartalmú vizek képződésének azon módjáról, mely szerves anyagok bomlásával van kap­csolatban, mely képződést a Budapest dunabalparti részének hidrológiá­jával kapcsolatban is említettem. Az állati és növényi fehérjéknek köztudo­másszerűen egyik legfontosabb alkotó eleme a kén. Az ilyen szerves ve­gyületek oxidációja a szulfátok keletkezését minden ásványi eredetű kén­vegyület jelenléte nélkül is lehetővé teszi. A szulfát-tartalom koncentrá­lódása azután ugyanúgy megy végbe a stagnáló talajvízben, mint az ásványi eredetű szulfátos víz esetében és itt is éppen úgy függ az elpárologtatási lehetőségektől is, tehát a fedőrétegek viszonylagos laza­ságától. Erősen humuszos, vastag termőréteggel bíró, vagy lápos terüle­teken, szemét lerakodó helyek körül, pöcegödrök közelében, tehát min­denütt ott találkozhatunk szulfátos vizekkel, ahol szerves anyagok na­gyobb mértékben felhalmozódhatnak. Az agresszív vizek így bizonyos foltokban szabálytalanul lépnek fel. A kiscelli agyagban szétszórt piritszemecskék mennyisége mellett tehát a talajvíz által áztatott talaj szerves anyagtartalma szabhatja meg a víz kisebb-nagyobb mértékű agresszivitását, anélkül, hogy ezek között a viszonyok közt bármiféle szabályosság észlelhető volna. VI. A víz- és talajvizsgálatok céljának ismertetése. Irta: Molnár Dénes székesfővárosi műszaki főtanácsos. A Főváros területének geológiai felvételével kapcsolatban készült talaj- és vízvizsgálatok azt célozzák, hogy megállapíthatók legyenek azok a helyek, ahol akár a talaj, akár a talajvíz a csőhálózat anyagára agresszív sajátsággal bír. Ennek ismeretében azután megvan a lehetőség arra, hogy az adott esetekben a preventív intézkedések megtehetők legyenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom