Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

'76 Horusitzky Henrik mozgó hegyoldali talajvízből táplálkozik. Ez a talajvíz mennyiségileg sem megbízható. A rossz vízvezető löszből a víz szárazabb időszakokban gyakran kiapad, suvadásos területeken útját is könnyen megváltoztathatja, s az időjárási viszonyok változására igen könnyen és közvetlenül reagál. A suvadásos területek talajvizéről Vendl Aladár (341) ír, s megállapításait részletesebben a III. kerület hidrológiai viszonyainak tárgyalásánál fogom ismertetni. A talajvíz egy másik típusa a völgyekben gyülemlik össze és a völgy lejtésének irányát követve mozog. A völgyi talajvíz is nagyrészt közvetlenül táplálkozik az esővízből, kis mélységben elérhető, s mélyebb területeken talajvízforrások alakjában törhet a felszínre. A völgyi talajvíz gondosan elhelyezett és épített kutakból jó ivóvizet szolgáltathat. Külön kell választanunk az esővízből közvetlenebbül táplálkozó völgyi talajvíztől az áradmányok talajvizét, mely a folyóvizek (folyó, patakok) kísérője és a folyók, patakok partszegélyét alkotó régi folyóvízi üledékek, ú. n. áradmányok laza rétegeiben mozog, a folyóvíz mozgási irányát követve. E csoportba tartoznak a régi, ma már felszíni vízfolyással nem bíró medrek talajvizei is, melyek az egykori folyóvizek eltemettetett, vagy mélyebbre süllyedt utódainak tekinthetők. Áradmányos területen mozgó talajvízzel találkozunk Budán északon az Aranyvölgyi árok, illetve Óbuda környékén, s délen Kelenföld—Lágymányos környékén, ahol a vízrekesztő altalaj kiscelli agyagból áll, melyeken kavicsos-homokos Duna-hordalék fekszik. E rétegeket a Duna finomabb hordaléka és a termőföld fedi. A talajvíz azonban itt nem kizárólag a durva Duna-hordalékban mozog, hanem behatolhat a kiscelli agyag felső, mállottabb és morzsalékosabb rétegeibe is. A talajvíztükör magassága az altalaj morfológiai kialakulásától, az egyes medrek elhelyezkedésétől, a vízrekesztő réteg mélységétől, s a felszín térszíni kialakulásától is függ. Ezen talajvizek minőségét, elsősorban szulfát tartalmát, a terület lakottsága, tehát a felső rétegek szerves anyagokkal való szennyezettsége befolyásolhatja. Ahol a víz a kiscelli agyag felső részeibe is beszivárog, ott az innen kioldott természetes szulfátokat is magával hozza. Az egyes kerületek tárgyalásánál lesz alkalmam e kérdésekre visszatérni. Területünkön mint felszíni vízfolyások a Duna, az Aranyhegyi árokpatak, a Szépvölgyi árok, az ördögárok és a Rózsavölgyi patak jönnek tekintetbe. V. A szulfátos víz származása. A töményebb szulfátos vizek, az úgynevezett keserűvizek Fővárosunkban csak 1854 után váltak ismeretessé, s ivóvízkeresés közben, kútásás folyamán bukkantak rá. A budai keserűvizek keletkezéséről az els5