Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

Buda hidrogeológiája 25' rekesztő, impermeábilis réteg nem állja útját, ahol azután nagyobb menynyiségben felhalmozódik. Az első vizrekesztö réteg felett felhalmozódó, tehát vizrekesztö réteggel le nem fedett földalatti víz az úgynevezett talajvíz. Az üledékes kőzetek rétegsorai különböző vízvezető képességű és részben vízrekesztő rétegekből tevődhetnek össze. Ha a rétegek nem vízszintesek, hanem valamely irányban dőlnek, akkor a rétegfejeknél a vízrekesztő ráegek által közrefogott porózusabb rétegekben a víz a rétegdőlés irányát követve, mozog a gravitációnál fogva, mint valami lejtőn lefelé. Ilymódon két vízrekesztő réteg közé is kerülhet a kőzet pórusain átszűrt, megtisztult víz, mely közegészségügyi szempontból a legideálisabban raktározódik el. A rétegek érintkezésénél, például a jól rétegzett márgarétegek rétegalapjain is kisebb általában a kőzet ellenállása a szivárgó vízzel szemben s ezért ilymódon a réteglapok is vezethetnek az egyébként rossz vízvezető márgákban vizet. A kőzet kisebb-nagyobb repedésein, diaklázisain keresztül is juthat a felszínről víz az ilyen keményebb márgás kőzetek közé zárt porózusabb rétegekbe, vagy a vizet könnyebben vezető réteglapok közé. így halmozódik fel az úgynevezett rétegvíz, melyet gyakorlati szempontból is célszerű a közönséges talajvíztől különválasztani. A rétegvíz fogalmát azzal határozhatjuk meg, hogy az mindig vizrekesztö rétegek közé fogva helyezkedik el, s a mozgásának irányát a rétegek dőlése szabja meg. A rétegvíz hőmérséklete a közönséges talaj vizénél többnyire nagyobb, mert a felszíni talajvízzel nem érintkezik, felveszi a környező rétegeknek, a geotermikus grádiens által megszabott hőmérsékletét. A rétegvíz hőfoka és minősége attól függ, hogy milyen rétegben mozog és milyen mélységig hatolt le. A rétegvíz egy különleges esete, midőn nem közvetlenül a felszínről kerül a víz a rétegek közé, hanem mélységbeli, nyomás alatt álló vizek emelkednek fel hasadékokon addig, amíg a vízrekesztő csoportban valamely permeábilis réteget nem találnak, melyet azután megtöltenek, s további útjukban már a rétegdőlést követve, törekednek vissza a mélység felé. Az ilyen mélységi eredetű rétegvizeket mindig elárulja magasabb hőfokuk, melynél fogva a hidegebb, felülről származó rétegvízzel kevert thermális víz hemitermákat hozhat létre ott, ahol a rétegvíz a felszínre kerül. A Budai hegységben mindkét fajta rétegvízzel találkozunk, mint ahogyan azt a részletes, kerületenkinti ismertetésnél látni fogjuk. A Budai hegységben különböző képződményekben találkozunk rétegvizekkel. Előfordulhat a hegységperem fiatal harmadkori üledékeiben éppen úgy, mint a hegység ó-harmadkori rétegsorában. Igen sok technikai kellemetlenséget okoz a rétegvíz a kiscelli agyagban, ahol a poró-