Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

'70 Horusitzky Henrik vizekhez lényeges mennyiségű hideg karsztvíz is keveredik, s ezért különböző a hozzákeveredő karsztvíz mennyiségétől függően is a budai terület számos hévforrása. E források tehát magát a karsztvíztükröt is megcsapolták, ívalakúan a Duna felé hajlították. A karsztvíztükör tehát 132 méteres magasságából a Duna felé fokozatosan 110 méter körüli magasságig hajlik le. Felszínre a hegység területén belül a karsztvíz nem kerül. A budai oldalon egyhelyütt mesterséges úton valószínűleg már a karsztvizet tárták fel, de a régi kútnak ma már, sajnos, nincsen nyoma. Ez az egykori kút a Krisztina-körút 99. sz., vagy Endresz György-tér 5. sz. alatt, a Teremtéshez (Zur Schöpfung) c. ház telkén volt, mely házat a XVIII. század második felében Falk Ferenc nevű dúsgazdag polgár építette, aki akkoriban a hajóhídpénzt is bérelte. Vagy ö, vagy fia fúratta a szóbanlevő kutat az 1831—1833. években, s így e kút a főváros legrégibb fúrt kútja volt. A kutat 150.10 m-re mélyesztették le, ahonnan, feljegyzések szerint, a kiscelli agyag aljáról szállt fel a víz a felszíntől számított hat méter magasságig. A víz 13.4 C fok hőmérsékletű volt. A kút területét ma szeméttel töltötték fel és egy új nagy házat építettek rá. Ezen egyetlen adattól eltekintve, másutt a karsztvizet nem hozták eddig a felszínre. Gyakorlati szempontból, illetve a karsztvíznek a vízellátásba való bekapcsolása szempontjából, tekintettel kell lennünk arra, hogy a mészkőés dolomit-hasadékok a vizet anélkül nyelik el, hogy, mint az egyéb üledékes kőzetek finom szemecskéi és pórusai, a vízzel szemben szűrő, tisztító hatást fejtenének ki. A karsztos mészkő- és dolomit-területeken éppen a kőzet kitűnő víznyelő tulajdonsága folytán a szennyezett, fertőzött víz is természetes tisztulás nélkül érkezik le a karsztvízhez, sőt mesterséges szennyvíz elnyeletésére is felhasználják ma is egyes szanatóriumok, udvarok a triász-kőzetek hasadékrendszerének víznyelőképességét. Éppen ezért, mielőtt a karsztvizet a vízellátásba bekapcsolnák, ezeket a mesterséges szennyvíznyelő berendezéseket kellene megszüntetni, illetve a karsztvizet megfelelő tisztítás útján a fogyasztóhoz juttatni, ha úgy látszana, hogy a karsztvíz hatalmas tömege a belejutott szennyezést nein emészti fel kellőképpen. Igaz, hogy a beszennyezett karsztvíz nagy tömegénél fogva bizonyos öntisztítási folyamaton megy keresztül, s helyenként tisztán is kerülhet a napfényre. Hogy mely helyeken várható a karsztvíz feltétlen tisztasága, előre nehezen állapítható meg, s a víz bacillusmentességének állandóságáért jótállani alig lehet. Másik fontos kérdés emellett, hogy mit szólna a budapesti polgár ahhoz, ha egyszerre jó, kellemes ízű lágy víz helyett kemény vizet kapna? Azt hiszem, hogy a háziasszonyok protestálnának elsősorban ellene. Magam részéről a karsztvíz felhasználását ezért minálunk, Buda-