Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Szakosztályi ügyek - Weszelszky Gyula: Zavaros fogalmak a hidrológiai és geológiai irodalomban

50'2 Szakosztályi ügyek gránittá olvasztja meg. Ha az oldat nem kovasavat, hanem más anyagot szállít, úgy a palát más kőzetté alakítja át. E már régebben is kifejtett véleményemmel kapcsolatban a mai napon csak két körülményre akarok rámutatni. Az egyik, hogy, ha a Krakatoa vulkán 1883. évben történt kitörésének leírását olvassuk és a megmaradt résznek képét nézzük, ezek nem azt a benyomást keltik, mint amilyet egy túlhevített gőzöktől felrobbantott gyengefalú kazán mutathat. Ez a kép sokkal inkább egy borzalmas erősségű robbanóanyag pillanatnyi működésének eredményére mutat. Én ezt csak úgy tudom elképzelni, hogy a nagy mélységből a magasabb rétegekbe feltörő oldatok hőenergiájuk egy tekintélyes részét itt az ismert robbantó vegyületek robbantóerejét sok millió, vagy milliárdszor felülmúló robbantóerejü ismeretlen vegyületben halmozták fel és ennek a hosszú idő alatt felhalmozódott vegyiiletnek hirtelen felrobbanása idézte elő a katasztrófát. És csakis így tudom magyarázni, hogy gyakran a lakolitok képződése vulkáni működés nélkül befejeződik. Nézetem szerint azért, mert ezek keletkezésekor robbanó vegyületek képződésére nem voltak a körülmények alkalmasak. A másik körülmény, amit még fel akarok említeni, amit a vulkánossággal foglalkozó munkák mind felemlítenek, hogy a vulkánok leginkább tenger partján vagy tengerben vannak. A vulkánok kőzetében rendszerint nagy mélyedések, árkok vannak. Ügy tudom, hogy a szárazföldön működő, vagy nem régen még működésben volt vulkánok közelében is megtaláljuk az árkokat. Amennyiben ez igaz, úgy ez a körülmény arra mutat, hogy az árkok alatt nagy mélységbe leszorult hidratizált kőzetekből magas hőmérsékleten felszabadult illó alkotórészek felfelé való vándorlásuk közben fejtik ki a vulkános működést, természetesen akkor, ha a körülmények arra alkalmasak. Megjegyezni kívánom még, hogy ez utóbbi fejtegetéseim nem tartoznak szorosan a mai eőadásom tárgyához. Ezekkel tulajdonképpen túlléptem a magam hatáskörét. E gondolatok fölmerültek bennem aközben, amikor a mélységbeli vizek és az illó alkotórészek, illetve juvenilis vizek, továbbá a gőzök és gázok kifejezésekkel foglalkoztam. Csak fölemlítettem e gondolataimat, hogy talán valami hasznát veszik ezeknek azok, akik e még nagyon sok tekintetben megfejtésre váró kérdésekkel nálamnál behatóbban, hivatásszerüleg foglalkoznak. Tisztelt Évzáró Ülés! A geológia egyike a legbonyolódottabb tudományágaknak. Nincs a természettudományoknak olyan ága, amely a geológiában szerepet nem játszana. Itt a szakosztályunkban természettudósokon kívül a műszaki és orvosi tudományok képviselői is helyet foglalnak. Nekünk arra kell törekednünk, hogy egymás szavát megértsük. Nekünk, ha el akarjuk kerülni, hogy köztünk bábeli nyelvzavar keletkezzék, el kell kerülnünk, hogy egy és ugyanazon kifejezés alatt mást értsen