Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Vitális Sándor dr.: Salgótarján megyei város vízellátása

470 Dr. Vitális Sándor A X. sz. próbakút vizét a m. kir. népjóléti minisztérium vizsgáló állomásán Jendrassik Aladár és Horváth Dezső vegyi és bakteriológiai szempontból megvizsgálták az alábbi eredménnyel: „1 liter vízben van mg.: Összes szilárd alkatrész Szerves anyag Chlor Salétromsav Salétromos sav Ammonia Mész és magnéz'ia Sulphat Vas 597.0 30.8 14.3 1.1 nincs nincs 24.1 ném. kem. fok. közepes nyom. Vélemény: A beküldött vízminták a vegyvizsgálat eredményei alapján kifogástalan ivóvizeknek minősíthetők. A minták egyikében sem találtunk kórokozó vagy szennyezésre mutató baktériumot, a minták cukros táptalajokba oltva szintén a jó ivóvizek sajátságait mutatták." Az elmondottakból látjuk, hogy Kis-Gedőc pusztánál a glaukonitos homok és homokkőbe mélyített fúrások megfelelő mennyiségű és minőségű vizet szolgáltatnak. A próbakút szivattyúzási próbájánál megállapították a kémlyukak segélyével, hogy egymástól 100 in távolságra lemélyített 30 m mély fúrt kutak egyenként 7 m depresszió mellett 120 percliter vizet képesek szolgáltatni. Ha tekintetbe vesszük, hogy KisGedőc-puszta környékén a csapadék vízgyűjtőterület 10 km

?-nél nagyobb, a glaukonitos homok-homokkő víztartót a csapadékvíz minimálisan évente 1,400.000 m

3 vízzel táplálja. Ez a kitermelhető vízmennyiség a szükségelt vízmennyiségnek majdnem a háromszorosa. Egy-egy kút vízhozama mélyebb fúrás vagy az ártéri kavics vizének bekapcsolása, vagy a nagyobb depresszió melletti víztermelés (mélyszivattyúzás) esetén még lényegesen növelhető. b) A várostól északkeletre az inászói bányatelepen a régi Ferenc akna mellett javaslatomra a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. 1936-ban egy vízkutató fúrást mélyített le. A fúrás rétegsorrendje a következő: Pleisztocén. 1. 0.00— 3.00 m-ig 3.00 m sárga, csillámos, homokos lösz. 2. 3.00— 8.00 „ 5.00 „ sárga, csillámos, durvaszemű homok és homokkő. 3. 8.00— 10.00 „ 2.00 „ sárgásszürke, csillámos, meszes agyag (bazaltkaviccsal).