Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Vitális Sándor dr.: Salgótarján megyei város vízellátása

468 Dr. Vitális Sándor (A várostól való távolság kisebb, lényegesen kevesebb befektetést igényel, lényegesen több vizet szolgáltat, s a gravitációs vezetés lehetősége itt is megvan.) Az acélgyári telepen túl 1—2 próbakúttal ki kellene vizsgálni a fekükavics vizét. A városban a katolikus templom és a MÁV pályaudvar közt két haránt vető egy tektonikus árkot alkot. A két vetőn túl a mélyebb fekü glaukonitos homokkő van a felszínen. Ebben az árokban a fekükavicsot és homokot a legnagyobb valószínűség szerint 80—150 m mélységben fúrásokkal feltárhatjuk. Ha a fekükavics és homok a mélységben megfelelő vastagságban van kifejlődve, nagymennyiségű vizet tárolhat. Javaslatomra a Salgótarjáni Üveggyár Rt. telepén épp most van folyamatban egy vízkutató fúrás, melynek célja a fekükavics, homok és glaukonitos homok vizének feltárása. Ha ez a fúrás vízmennyiség és minőség szempontjából beváltja a reményeket, a város vízellátásának a megoldására hasonló mód kínálkozik. Elgondolásom szerint a Vásártéren és környékén le lehetne mélyíteni 3—4 fúrt kutat kb. 80—300 m mélységig, s kutanként mélyszivattyúval megfelelő depresszió mellett 300—500 percliter víz kitermelhető lenne. Ennek a megoldásnak előnye, hogy a víztermelő hely a város közepén van, a vízvezetés költsége kevés, hátránya a mélyszivattyúzás miatt a nagyobb állandó víztermelési költség. Ha az üveggyári fúrás igazolja elgondolásomat, azt hiszem a város ezen az úton oldhatja meg a legkönnyebben a vízvezeték, iiletve vízellátás kérdését. Ez a megoldás még szükségmegoldásként is jó, mert egy fúrt kútból, aminek a költsége mélyszivattyúval stb. teljesen készen felszerelve kb. 25—30.000 pengő, esetleg háromszor annyi ivóvíz állana a város rendelkezésére, mint más, már annyiszor említett szükségmegoldás esetében. A vízmennyiség becslésénél számításba vettem, hogy pl. Rau-aknán, (Baglyasalján) a fekükavicsból kezdetben (1933 január hó 1-től) hónapokon át percenként 1000 1. vizet emeltek, s a vízmennyiség még ma is állandóan 260 percliter. A fekükavics és homok vize minőségileg eddigi megfigyeléseink szerint lehetséges, hogy kissé lúgos, szikes víz lesz. Ivásra (tekintetbe véve az alföldi artézi kutak szikes vizét) feltétlen alkalmas lesz. A vízvezetékben szerény véleményem szerint szintén nem okoz különösebb káros behatásokat. Véglegesen e kérdésben csakis az üveggyári fúrás ismeretében dönthetünk. (Az üveggyári fúrás eredményéről annakidején Szakosztályunkban majd beszámolok.) Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a fekükavics szárazföldi üledék, tehát lokális kifejlődésű, s ezért vigyázni kell, mert esetleg helyenként hiányzik. 3. A felső oligocén (Cattien) korú glaukonitos homok-homokkő vize. Salgótarján városban és környékén a külszínen hatalmas területen