Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

'50 Horusitzky Henrik teink fejlődésének útját másutt fogom vázolni, itt csupán azokról az alapvető térképekről emlékezem meg, melyek alapján a földtani viszonyok összefoglalása e munkában készült. Budapest földtani felépítését tárgyaló és térképen is ábrázoló első munka Szabó Józseftől (55) származik s az 1858. évben jelent meg. A kiegyezés után Hofmann Károly és Böckh János (90) tanulmányozták a Főváros területét s az ö munkájuk eredménye a G/7 jelű földtanilag színezett táborkari térképlap. Az 1896. évben már új felvételű földtani térképpel gazdagodunk, melyet Schafarzik Ferenc (211) és Halaváts Gyula (210) vettek fel. Ezután 1919-ben rendeli el a Főváros Budapest területének földtani újrafelvételét, kataszteri léptékben, mely térképhez monografikus leírás is terveztetett. E térkép Schafarzik Ferenc, Pálfy Mór,. Sehr éter Zoltán és Horusitzky Henrik (322) felvételei alapján, a nyomdát 1:25000 léptékre kisebbítve elhagyta ugyan, de a könyvpiacra nem került. Részlet-felvételek még ezeken kívül is történtek a hegységben, melyek közül megemlítem az ó-Budáról megjelent agrogeológiai térképet (192), s legújabban Vigh Gyula és Horusitzky Ferenc részletes műszeres felvételeit a Hunyadi orom, a Ferenc halom, az Apáthy szikla és a Sashegy környékéről, mely felvételeket e munka és térkép összeállításánál figyelembe vettem és felhasználtam. Nagy segítségemre szolgált Schafarzik Ferenc és Vendl Aladár (327) „Geológiai kirándulások Budapest környékén" című kirándulás vezetője,, mely 1929-ben a Főváros anyagi támogatásával jelent meg. Tanulságos szelvény- és térkép-vázlatanyaga úgy a térkép egyes részleteinek megrajzolásánál, mint a földtani viszonyok ismertetésénél értékes támaszt nyújthatott. Segítségemre volt még Fővárosunk bő hidrológiai és geológiai irodalma, melyet a mellékelt irodalmi jegyzékben iparkodtam lehetőleg hiánytalanul összefoglalni. A munkák nagy száma miatt elnézését kell kérnem az egyes szerzőknek, ha egy-egy munkájuk véletlenül mégis kimaradt volna, vagy nem vétetett volna tekintetbe. Hálás köszönettel veszek minden olyan közlést, mely figyelmemet az ilyen hiányokra felhívja. Dacára azonban a szakirodalom által nyújtott bőséges segítségnek,, nem születhetett volna meg e munka így, amilyen tartalommal és keretben megjelent, ha nem állott volna a Székesfőváros mindég lelkes támogatásával mellettem. Mint a dunabalparti területet tárgyaló előző munkámnak, úgy e munkának megindítása is Király Kálmán kormányfőtanácsos, székesfővárosi tanácsnok, a II. ügyosztály vezetőjének nevéhez fűződik. Király Kálmánnak, a XII. ügyosztály vezetőjének Morvay Endre tanácsnok által is pártolt javaslatára, a székesfővárosi vízmüvek vezetőjének, Pap Ferenc vezérigazgatónak egyetértő hozzájárulásával Szendy Károly Polgármester úr 44.985/1936. számú rendeletével rendelte el Budapest Duna-jobbparti