Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

Hydrogeologie von Buda 337 jelzés felett kis kupola tünteti fel, úgy mint: a kiscelli kápolnában levő forrás helyét, valamint a Disznófői, Béla király- nevezetű forrás és Nádor- vagy Városi-forrás helyét. A 8. kockában a langyos forrásokat egy üres háromszög jelzi, amely kis farkocskával van ellátva. A 9. kockában találjuk a meleg források és hévvizü fúrt kutak helyeit, az előbbihez hasonló, de tömött háromszöggel ellátva. A 10. kockában ugyanilyen tömött háromszöget látunk, farkocska nélkül, amely jelzés az eltömött hévvizü fúrt kutak helyeit árulja el. A 11. kockában a pezsgős-pohár jelzések, a keserűvizü kutak telepeit jelzik. A 12. kockában a Duna legmagasabb vízállását, 1936. III. 16-án mutatja be a kék pontozott vonal. A 13. kockában egy kis vályú, a Várhegy pincéit, kutakkal együtt tünteti fel. A 14. kockában az általánosan ismert barlangjelzést látjuk. A 15. kockában az általánosan ismert jelzés kőfejtők helyeit jelzi. A 16. kockában hasonló félkörjelzésű jelek az agyagbányák helyeit jelzik. A 17. kockában ugyancsak ismeretes jelzés a rétegek dülése. A 18. kockában a fúrópontokat összekötő vonalak, a szelvények irányait jelzik. A 19. kockában a talajvíszintet 1 méteres kék rétegvonalak jelzik, ahol minden 5. és 10. vonal vastagabban van feltüntetve. A 20. kockában a csuszamlásra hajlamos lejtőket kék színű fésűs vonallal ábrázoltam. A 21. kockában a kék színű nyilak, a talajvíz áramlási irányát jelzik. A 22. kockában szaggatott kék vonalak, az ásványvizek védőterületeit határolják, úgy mint a Józsefhegyi és a Gellérthegyi meleg vizű források csoportjait, az Erzsébet sósvizű kutak területét és Őrsöi és Őrmezei lapály keserüvizű kutak környékeit. Az összes rétegvonalak és magassági pontok az Adriai-tenger „0" pontjára vonatkoznak. Az észlelési helyek számai minden kerületben „1" számmal kezdődnek.