Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

Buda hidrogeológiája 329 3. A várkerti mélyfúrás műszaki leírása. Az altalajviszonyok előzetes ismerete nélkül a mélyfúrás eredetileg kb. 200 m mélyre volt előirányozva, ahol a dolomit felszínét elérni véltük. A várható különböző állékonyságit rétegekre, valamint thermál-vizek előfordulására való tekintettel, hogy a fúrtlyukat ki lehessen csövezni, a fúrást nagyobb átmérővel indítottuk meg. A fúrást a térszint alatt mért 261.00 m-ig végeztük el, mégpedig: a felszíntől 10 m-ig 280 mm ®-vel 10 m-től 50 „ 250 „ „ 50 m-től 190 „ 185 „ „ 190 m-től 261 „ 125 „ „ A fúrást gépi erővel, vízöblítéssel, verőeljárással hajtottuk le, időn­ként anyagmintavétel céljából söréttel magfúrást is végeztünk. A legfelső 8 m vastagságú rétegektől eltekintve, a mélyfúrás alig változó keménységű, szívós rétegeken haladt keresztül. A legfelső réte­gekben 28 m mélységig több jelentéktelen mennyiségű vízcsurgást ész­leltünk. A dolomit réteget 248.00 méter mélységben értük el. A fúrás foly­tatásánál — megfigyeléseink alapján — a dolomitban levő repedésekre lehetett következtetni, ezért a dolomit rétegben végzett 4 m-es befúrás után, vagyis 252 m mélységnél a fúrást beszüntettük és kompresszorral próbaszivattyúzást végeztünk, amikor 2.7 l/sec és 42 C hőfokú thermál­víz jelenlétét állapítottuk meg. Ennek a vízmennyiségnek biztosítása és esetleges növelése cél­jából a dolomitba további befúrást végeztünk, Horusitzky Henrik kíván­ságára, akinek felügyelete alatt egyébként az egész fúrás történt. Ezért a 4 m-es befúráson felül még 9 m-rel hatoltunk le a dolomitban, össze­sen tehát 261 m mélységig. A dolomitrepedések lazítása céljából, továbbmenőleg 250 liter töménysósavat nyomtunk be az iszaptól már teljesen megtisztított fúró­lyuk fenekére. Három nap eltelte után légkompresszorral megkezdtük a próbaszivattyúzást. A próbaszivattyúzás alatt kialakult 17 m-es vízszínsülyedés (depresszió) az egész szivattyúzás alatt állandó maradt. A vízhozam a fentiekben leírt eljárásunk eredményeképen 4.3 1/sec-ra emelkedett. A víz összetétele a vegyvizsgálat alapján, a Rudas- és a Szent Imre­fürdő forráscsoportjainak összetételét mutatja. A fúrtlyukat a felszíntől 48 m-ig 191/180 mm átmérőjű, 48 m-től 190 „ 159/149 „ 190 m-től 261 „ 108/99.5 „ „ ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom