Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

310 Horusitzky Henrik A pannon rétegek dülései nem egyöntetűek, hol nyugatra a törési vonal felé, hol délkeletre, majd északkeletre dűlnek. Tehát a pannóniaipontusi kort követöleg is voltak itt bizonyos földmozgások. Ezen rétegeket víztartóknak mondhatjuk, és elég vizet tartalmaznak is, mert hisz a mészkőtakaróra esett csapadék mind leszivárog a pannonba, míg vízrekesztő rétegre nem akad. Ezek táplálják a Kútvölgyi kutakat, amelyekről majd a Zúgliget ismertetésénél lesz szó. 7. A Zúgliget és a Kútvölgyi-dülő. A Zúgliget, mint kedves kirándulóhely, joggal tarthat érdeklődésre számot. A Zúgligetnek, mely egykoron a Laszkovszky család tulajdona volt, Sauwinkel, majd Auwinkel, vagyis Disznós Zugoly illetve Disznós Zúg vagy Ligetzúg volt a neve. A vidék tölgyesei folytán ugyanis kiváló disznómakkoltató hely volt, s disznócsordái után nyerte régi nevét. A Zúgliget, dacára annak, hogy a budai hegység egyik leglátogatottabb része, földtani tekintetben jórészt részletesebb feldolgozásra vár. Lőrenthey Imre (221) az 1905. évben akadt itt egy érdekes pannon foltra Disznófő közelében, az egykori az 1880-as években Vasváry-féle nyaraló mellett levő útbevágásban, ahonnan a felső pannonra jellemző Melanopsis, Planorbis, Valvata és más kövületfajokat sorol fel. Ezen hely a Szilassy-út és a Janka-út találkozásánál volna, körülbelül 325 m magasan az A. t. sz. f. A két út találkozásához egészen közel, a Szilassy-út 10. számú ház előtt 327.63 m magasan végeztettem egy fúrást, csak azért, hogy meggyőződjem az altalaj mibenlétéről. Itt azonban nem pannonra, hanem budai márgára akadt a fúró. Innét valamivel feljebb, 369.17 m magasan, a Disznófői-vendéglő és a Haggenmacher-féle kert bejárata előtt egy 10 méteres mély fúrásból ugyancsak budai márga került elő. Szóval magában a völgyületben csak budai márga telepszik s a pannon azokon a helyeken nem fordul elő. Az a gyanúm, hogy Lörentheynek a lelőhelyre vonatkozó megjelölésében kis tévedésből lehet szó, amennyiben Lőrenthey a Haggenmacher nyaralót téveszthette össze a Vasváry nyaralóval. A Haggenmacher nyaraló, amelyet „Isten Szeme" nyaralónak is hívnak, szintén a Disznófő-vendéglő közelében van, de nem a vendéglőtől lejebb, hanem feljebb fekszik, s amelynek környékén valóban vannak pontusi-pannóniai rétegek. Az „Isten Szeme" nyaraló 380 m körüli magasságban épült és tőle nyugatra, a Tündérhegyi-úton túl, a Hangya- vagy Hangaforrás környékén, amely 426.70 m magasan bugyog a hegyoldalból elő, pannon-kori homokkövek fordulnak elő. A Tündérhegyi-út nyugati lejtőjén a pannon rétegek hasonló településűek, mint a Széchenyi-hegy és a Svábhegy oldalán kibukkanó pontusipannoniai képződmények. Itt is a levantei mészkőből álló Hármaskuti tető alatt feküsznek a pannon képződmények, amelyeket azonban fel-