Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)
Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája
310 Horusitzky Henrik talaj, vagy éppen a lösz elfödi. Területünk jó részét lösz borítja, mely nagyobbrészt tetemes vastagságú". A Ferenchegy délkeleti nyúlványán épült a Manréza férfi-lelkigyakorlatház (Labanc-út 57. sz.). Mellette a Kuruclesi völgyben közép eocénkorú lutéciai emeleti konglomerát, felső eocénkorú felső priabonai lemezes és brecciás mészkő, majd orbitoidás — nummulinás mészkő, egyébként budai márga és lösz van feltárva.20.40 m-ig hatolt le a fúró,, anélkül, hogy ott mélyebben vízre akadt volna (31. sz. fúrás). Közel ezen fúráshoz 8036—39 hrsz. telken ugyancsak a völgyben kb. 190 m-nyire az A. t. sz. f. van egy elhanyagolt kút, amelyben a talajvíz 3.50 m nyíre van a felszíntől, s a kút mélysége 10.30 m. A kútviz 221 mgr/lit. S0 3-at tartalmaz. 4. A Lipótmezöi-dűlő. A Kuruclesi-út és az ördögárok-völgy között lejt a Lipótmezői-dülő. A Zúgligeti végállomás előtti aluljárónál régi forrásmészkő-tömb van a felszínen. E tömb északi végén húzódik a törési vonal a hárshegyi homokkő határán, ahol a fúrás szerint kiscelli agyag van mellette levetve. Ezen kőzetek érintkezésénél kétségtelen törés okozza a víz állandó felnyomódását a villamos sínek között, amelyre Sunavecz Mihály Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. főfelügyelő úr hívta fel a figyelmet. A mészkőben, a Hidegkúti-út mellett, a vadász lakkal szemben egy kőbánya is volt, ahonnan vastag padokat termeltek ki. A Modori-út végén a kisebb mésztufabánya helyén, kis tavacska van. A Modori-úttól délre budai márga képezi a vidék alapját, amely egy darabon a Kishárshegy triász kori kőzetére települ. A 19. 21. 26. számú fúrásokból kikerült foraminiférák alapján dr. Majzon László geológus igazolta a területen a budai márga jelenlétét. A budai márgát majdnem az egész területen 5—10 m vastag lösztakaró fedi, amelynek anyagában a szomszéd hegyekből lemosott hárshegyi homokkő, triász-mészkő és dolomit darabokat lehet találni. Az itt levő talajvíz meglehetősen mélyen áll, 10—15 méter mélységig, ameddig a lösz tart. Az itt megelemzett víz nem agresszív, csak 26.0—140.4 mgr/lit. kéntrioxidot tartalmaz. A Lipótmezői országos elmegyógyintézet, (Hidegkúti-út 72. sz.) területének felső részén, a kémény melletti gödörből és a női IV. számú kertben levő mély kútból vett vízmintáknak az Országos Közegészségügyi Intézet által végzett elemzéseiből (1936. év nov. hó 8-án), a vizek eredete és származása Vígh Gyula főgeológus szerint nem igen állapítható meg, amennyiben a két víz nagyon hasonlít egymáshoz, bár lényegesen eltér a városi vízvezeték vizének összetételétől. A két víz kemény, mérsékelten szennyezett talajvíz, amelynek elemzési adatai a következők:
