Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

'112 Horusitzky Henrik sága sem lehet nagy. Ezért mondtam a repülőteret nem egészen szerencsésen kiválasztott területnek. A terület talaj- és rétegvizének agresszivitása is hátrányos képet nyújt. Utalva Molnár Dénesnek e munkában közölt ismertetésére, a víz kémiai alkatrészei közül csak az S0

3 tartalmát hasonlítom össze az idézett ismertetésben közölt határértékekkel. A repülőtéren mélyeszteti 9 fúrásból kiemelt víz közül az első négy fúrásból vett minták csak 71.30—188.40 mgr/1 sulfátot tartalmaztak, a többi fúrásnál azonban jóval 300.00 mgr/1 felüli S0

3 volt kimutatható. Ez a helyziet a Kőérbereki-út mentén végzett fúrásokból kiemelt vízmintáknál is, ahol a legnagyobb szulfátos tartalmúak a Kőérbereki-út és az árok sarkánál vett vízminta bizonyult 2143.90 mgr/1 S0

3-aI. Posewitz (408) jelentése alapján a Spanyolréti árok menti fúrások talajvizei, 9 minta szerint 635.80—1200.20 mgr/1 S0

3-t tartalmaznak, az épületek menti fúrások talajvizeinek S0

3 tartalma, 9 minta szerint 393.30—10006-80 mgr/1. Tehát valamennyi adat túl van már a határértéken, s ez a körülmény betonépítkezéseknél már komolyan figyelembe veendő. 11. A Kamara-erdő és környéke. A négyzet alakú területet, amely Budafok, Nagytétény, Budaőrs közé esik és amelyet északról a Rózsavölgy határol, a Kamara-erdő néven foglalom össze. Az egész terület legidősebb kőziete a középső oligocén kori kiscelli agyag, atnely a Rózsavölgy nyugaiti részén a holocén alatt feltárható. Azután következik időrendben a felső oligocén kori kattiai emelethez tartozó homok, amelyet vezérkövületéről Pectunculus obovatus-os homoknak neveznek. A Pectunculus obovatusos homok többnyire nem nagyon kötött sárga homokból áll, mely közé helyenként sárgás, majd kékesszürke, csillámos homokkőpadokkal váltakozva, sárga, majd kékes agyagrétegek települnek. Az egész komplexumnak uralkodó dőlése dél-délnyugati. Ez a rétegcsoport a nagytétényi elődombságnak az alapja. A felső oligocén kori homokos képződményekre konkordánsan az alsó miocén burdigaliai emelethez tartozó rétegsorozat települ. Ezt a rétegcsoportot alsó mediterrán emeletnek is nevezik. Rétegsorában előfordulnak: kavics, kavicsos-murvás üledékek, többnyire sárgás agyagrétegek, majd meszes homokkő és konglomerát padok. A kavicsos rétegekben nagy Ostrea-héjak lekoptatott darabjai és szép opálos, kővült fadarabok sem ritkák. Míg a domboldalon, s az erdőőri lak felé haladva, a völgy mindkét oldalán felső oligocén homokos képződmény települ, többnyire lösszel fedve, addig a 225 m magas platón, a Vadászhegyen, az aJsó mediterrán rétegsor alkotja a felszínt lösztakaró nélkül. A nagytétényi határnál kb. 210 m magasságban az A. t. sz. f. vékony