Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

Buda hidrogeolóíriája 247 Ismerve a keserűvizek keletkezését, nyilvánvaló, hogy az egész védő területet óvni kell a beszennyezéstől. Vigyázni kell, hogy e területre nagyobb trágyamennyiségeket ne szállítsanak, a védőterületen belül pöcegödrőket lehetőleg ne ássanak (vagy legfeljebb tőzeges rendszerűeket), és hogy oly gyártelepek itt ne létesüljenek, amelyek szennyvizet termelnek. Temetők létesítése sem volna ezen védőterületen belül engedélyezhető. A Ferenc József- és az Apenta-keserüvíz-telep. Mint az előbbi rövid ismertetésben láttuk, a Saxlehner cégnek az őrmezői völgyületben is vannak parcellái, még pedig 5 darab, 22 kúttal. Ehhez járul a Hirschler Mór tulajdonát képező 3 parcella, 34 kúttal és az Apenta részvénytársaságnak szintén 3 parcellája, 29 kúttal. Az őrmezői keserűvíz-telep az új Balatoni-müút és a Péterhegyi-határút között fekszik. A Hirschler tulajdonát képező keserűvíz ,,Ferenc József"-keserűvíz név alatt van forgalomban. Egy részvénytársaság tulajdonát képező keserűvíz „Apenta" néven ismeretes. Az utóbbi víz egy időben „Rákóczi"-keserűvíz néven is szerepelt. Valamennyi kút körülbelül egyforma minőségű vizet szolgáltat és hozzávetőleg egy-egy kút naponta kb. 1000 liter felhasználható vizet ád. Sokban függ azonban a kútviziek minősége attól, hogyan termelik ki a vizet és hogyan palackozzák. Mind a két utóbb említett keserűvíz jóval később került forgalomba, mint az elsőrangú hatással bíró „Hunyadi János" gyógyvíz. A Hirschler Mór tulajdonát képező őrmezői Ferenc József-keserűvízű kutak engedélyokmányának a száma 126.525/1911., amely a Saxlehnerével egyidőben állíttatott ki és ugyancsak fíartóky József földmívelésiigyi államtitkár írta alá 1911. év dec. hó 7-én. Az Apenta részvénytársaságnak az őrmezői-dűlőben levő keserűvizű kútjai részére engedélyezett védőterület okmányának a száma 21.848/1918., amely okmányt 1918. év nov. 21-én Rakovszky György földmivelésügyi államtitkár írta alá. 10. A Repülő-tér. Az 1935. évben határozták el, hogy Budapest és Budaörs határán, 165 katasztrális holdnyi kiterjedésű területet fognak repülőtérnek kisajátítani. A kisajátítás megtörtént, s utána azonnal hozzáláttak a kissé egyenetlen lapály kiegyengetéséhez, majd a terület vízi viszonyait is részletesen áttanulmányozták. A repülőtér talajviszonyainak vizsgálatát dr. Posewitz Guidó-ra (408) bízták, akinek részletes beszámolójából sok értékes adatot a jelen, dióhéjba foglalt, ismertetésemben is felhasználok. A közforgalmi repülőtérnek nem egészen szerencsésen kiválasztott területére vonatkozólag a következőket adhatom elő.