Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

'112 Horusitzky Henrik összetört félesége a Sashegynek. Kitűnő vékonytáblás kőzetnél a karsztosodás sehol sem volt észlelhető. A budai márga teljesen körülveszi a Sashegy központi dolomittömegét. A déli meredek peremén egyes leveles, kovásodott foszlányai a lejtő magasabb részein is találhatók, különösen pedig a lezökkent kis dolomit padkák tetején. Dülésükkel nem simulnak a dolomit nagy lejtősíkjához, hanem a dolomitéval nagyjában azonos csapással támaszkodnak ahhoz. A kiscelli agyag a Sashegyhez simuló lankás lejtőket alkotja és a felszínen a Sashegy déli oldalán fordul elő nagyobb területen, ahol délre erősen kiugró orrot alkot. A laposra nyesett felszínén, a Sashegyről lemosott pontusi kvarckavicsot találjuk, amely most már csak igen kis kiterjedésben a gerinc tetején, kb. 255 m magasságban fordul elő. A törmelék között édesvizű mészködarabok is meglelhetők, amelyek vagy oda mosottak, vagy talán ott szálban állók voltak. A felszínt egyébként a Sashegy meredek lábánál a dolomit lejtőtörmeléke, lemosott murvája takarja, kissé távolabb pedig különböző vastagságban lösz borítja." A Sashegy keleti és déli oldalán 7 akna mélyesztetett a kutatás folyamán, amelyek közül a jegyzékben és a térképen a 75. és 80. számmal jelölt aknában, 4.20 és 8 méter mélységben érték el a dolomitot, a többinél löszt és budai márgát tártak fel, vagy közvetlenül budai márgát értek el. Vizet egy aknában sem észleltek. 7. A Rupphegy és közvetlen környéke. A gellérthegyi és a sashegyi vonulat mintegy utolsó nyugati hegycsúcsa a Rupphegy és tőle északra, a Pösinger-major felett kiemelkedő másik dolomitrög. A Rupphegy 259 m és a másik névtelen rög 206 m magas az A. t. sz. f. Mind a kettőnek a magja triász kori felső karni emeleti fődolomit, amelyhez déli oldaláról felső eocén kori priabonai emeleti bryozoás márga telepszik. A Rupphegytől kissé keletre, a mély árokban hasonló márga fordul elő. A dolomit összetörődöttségét a két észlelt dőlés is bizonyítja, amelyek szerint a padok a Rupphegy keleti végén majdnem északra dőlnek, nyugati részén viszont délnyugati dőlési irányt követnek. A bryozoás márga általános dőlése délinek vehető. Mind a két hegycsúcsot a budai márga veszi körül, amely itt délnyugati dőléssel bír, amennyire azt egyhelyütt észlelni lehetett. A Rupphegy-csúcs közvetlen szomszédságában a budai márga a felszínen van, míg tőle távolabb, a lankásabb hegyoldalakon lösszel van fedve. A Rupphegytől nyugatra, a völgyben, a 164. számú fúrási pont helyén, a talajvíz már 2.6 m mélységben jeléntkezett. A hegytől keletre, a Török Bálinti-úton, több forrásra akadunk, amelyek a kiscelli agyag területén fakadnak. Az Irhás-ároknál és a Török Bálinti-út sarkán is