Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

'112 Horusitzky Henrik fúrásnál típusos kiscelli agyagot hozott fel a fúró, részint a vastag feltöltés alól, részint a holocén fekiijéből már 5 méter mélységből is. A Julia-utca és a Pasaréti-út sarkán 13 méteres fúrólyukból és a Budakeszi-út sarkán 15 m mélységből került ki kiscelli agyag, amely a patak jobboldalán terjedő egykori Vízivárosi régi temető domboldalát is alkotja. Mind a két oldalról a patak mély pontja felé igyekszik a talajvíz. A baloldalról a vastag feltöltéses törmelékből folyik a talajvíz, a jobboldalról, a magas domboldalról a lösz alól, illetve már a kiscelli agyag felső részéből szivárog állandóan lefelé. A baloldalról eredő víz az északnyugatról lefolyó vízzel együtt annyira felduzzasztja a völgyben tárolódó vizet, hogy a jobboldali félig talaj-, félig rétegvíz nem tud szabadon lefolyni, hanem ahol utat talál, a felszínre tör. Erről még a XII. kerületnél szólok. A Városmajor táján azután az ördögárok szeli a XII. kerület északkeleti csücskét, ahol ugyancsak a kiscelli agyag a völgy alapja, amelyben a talajvíz normális viszonyok mellett 4—5 méter mélységben mozog. Majdnem egészen pontosan az I. és XII. kerület határán vágódik az Ördögárok völgye a budai márgába, és a már ismertetett Vérmezőn át a Vár alatt, az ismert törési vonal irányában lejt tovább a Duna felé, amelybe a Döbrentei-téren torkollik bele. 6. A Dunamenti részlet. Ali. kerületből hátra van még a Dunamenti részlet ismertetése, amely az Üstökös-utcától az Ybl Miklós-tér déli részéig terjed, s amely sávhoz tartozik a Marczibányi-tér felé emelkedő völgyrészlet is. A Dunamenti északi részen a folyami hordalék feküje kiscelli agyagból áll, mely a nagy törési vonal mentén simul a budai márgához. A Margit-körút és a Török-utca sarkától már a kiscelli agyag alkotja az egész Marczibányi-térig emelkedő völgyületet és délre az agyag a Széchenyi (Lánc)-hídig követhető. A Várhegy közvetlen közelében budai márga fekszik, amely ismét az Ybl Miklós-térig, illetve a Szent Gellért-fürdőig észlelhető. Az északi részén az egész terület fel van töltve. A feltöltés alatt a Duna öntésföldje fekszik, majd homok- és kavicshordalék a kiscelli agyag közvetlen fedője. A vízelemzéseket és a talaj-kémiai adatokat vizsgálva, meglehetősen kedvezőtlen képet nyerünk. A talajvíz normális vízállás mellett a Duna mentén 98 méter magasan mutatkozik az Adriai tenger színe felett, tovább keletre közeli távolságokban a hidroizohypsák két méterrel emelkednek, míg még tovább a Margit-körút környékén már 110 méter, és a Lövölde felett, a Fény- és Vince-utcák környékén pedig 114 m magasságot érnek el. Ez a víz azonban nem a Duna árja. A Duna vize itt körülbelül csak 100 m-ig emelkedik a talajban a tenger színe fölé.