Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

Buda hidrogeológiája 25' Zsigmond király korában itt nagymértékű idegenforgalom kezdődött, amely időben Buda fürdőiről Brocquiére (1) emlékszik meg, amikor Buda érdekességeit írja le. Az ő feljegyzéseiben olvasunk először a Rudas- és a Szent Imre (Rácz)-fürdőkről. Budának nagy híre azonban Mátyás királynak köszönhető, akinek uralkodása alatt Oláh Miklós (2) esztergomi érsek írt a budai héwizekről nagyobb tanulmányt. Azután még több feljegyzéssel találkozunk a Budai hegység alatt feltörő hévvíz­tömegekről. Ezeket követte a geológiai irodalomban Beudant Ferenc (29) francia geológus, aki hazánkról az első kisméretű (1:1,000.000) átnéze­tes földtani térképet készítette. II. időszak. (1858—1870.) 1867-ig Ausztria-Magyarországon csak Bécsnek volt egy földtani intézete, a „k. k. geol. Reichsanstalt", mely Magyarországon is eszközölt ugyan felvételeket, de Budapestről térképet nem készített. Szabó József (55) volt az első magyar geológus, aki „Pest-Buda környékéről" színezett földtani térképet szerkesztett s azt 1:66.240 ki is adta 1858-ban. Ha Beudant térképét is tekintetbe vesszük, időrendben ez a második térkép, mely fővárosunkra és környékére nézve adatokat szolgáltat. III. időszak. (1871—1901.) A kiegyezés után a geológiai szakirodalom terén is új fordulópont­hoz értünk. Az 1867. évben, amikor az első magyar Minisztérium meg­alakult, nyomban felállíttatott a bécsitől függetlenül a magyar királyi Földtani Intézet is, amelynek igazgatójául Hantken Miksát nevezték ki. Az igazgatónak az első teendője az volt, hogy egy új geológiai tér­kép felvételéről gondoskodjék, amely munkával Böckh János és Hofmann Károly (90) állami geológusokat bízta meg. Ők vették fel Budapest és környékét G/7, jelzésű, 1:144.000-es méretű katonai lapon, amely tér­kép, mint harmadik színezett geológiai térkép látott napvilágot az 1871-ik évben. IV. időszak. (1902—1928.) Böckh János igazgatása alatt készült el Budapest és környékéről a negyedik színezett geológiai térkép, amelynek elkészítését az igazgató, a főváros északi részén Schafarzik Ferencre (211) és déli részén Halaváts Gyulára (210) bízta. Ezen két lap, úgymint a 15. Z. XX. R. jelű és a 16. Z. XX. R. jelű, 1:75.000 méretű katonai térkép, magyarázó­val együtt az 1902. évben jelent meg. Ezzel kezdődik meg a geológiai szakirodalom történetének a negyedik időszaka. Ez időszak gazdag iro­dalmát az említett két térkép nyitja meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom