Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

'112 Horusitzky Henrik A most említett budai márgára fekszik déli oldalról a kiscelli agyag. Míg a budai márgában egyes rétegekre mégis akad a felszínen is az ember, addig a kiscelli agyag többnyire el van takarva. A budai márgában vízre nem akadtunk, a kiscelli agyagban viszont minden fúrásnál lehetett úgy talajvizet, mint rétegvizet észlelni. Mint a megelőző fejezetben rámutattam arra, hogy a rétegvíz a kiscelli agyag hordképességét előnytelenül befolyásolja, ugyanazt itt is meg kell állapítanom, mert a rétegvíz itt is hasonlóképpen szivárog és veszélyeztetheti az egyes parcellákat, melyeken ha erősebben megterheltetnek, az alap földtömegei elmozdulhatnak. 5. Az ördögárok völgye. Az Ördögárok a hűvösvölgyi végállomás felett, a pesthidegkúti határnál lép a területünkre, a Hársakalja és a Fazekas-hegy között. Közvetlenül a határnál a fúró csak löszt hozott a felszínre, úgy hogy itt csak következtetni lehet arra, hogy vagy a hárshegyi homokkő, vagy kiscelli agyag fekszik a lösz feküjében. A villamosvasút bevágásában a végállomás előtt kiscelli agyagot, a szomszédos fúrásnál hárshegyi homokkövet tárt fel a fúró a közelben levő édesvízi mészkő határán. Az oldalakon lösz takarja a régibb kőzeteket. E helyen állandó kellemetlenséget okoz a Beszkártnak a víz, amely a sínek között majdnem állandóan feltör. Sajnos, a víz feltörésének az okát nem lehet még világosan látni. A kiscelli agyag tartalmaz vizet és pedig némi nyomás alatt lévőt, de a völgyben lévén, az alluvium vize is feltörhet itt helyenkint. A Balázs-vendéglő udvarában van két kút, 9.10 és 5.95 m mélyek, amelyekben a víz a felszíntől 4.30 és 1.90 méternyire, illetve az Adriai tengerszinthez viszonyítva kb. 205 méternyire magasan áll. A sínek közötti bevágás azonban 211.71 m magasan fekszik a tenger színe felett, s így nem valószínű, hogy e két víz egymással összefüggésben volna. A vízfeltörés oka tehát másutt keresendő. A völgyön lefelé haladva, a Nyéki-utca és a Völgy-utca sarkán (XII. ker. 21. sz. fúrás) 14 méter mélységben fekszik a budai márga felszíne, a Battai-lépcsőnél is a budai márga konstatáltatott, tehát eddig kiscelli agyag nincs a völgy alján. A Hadapród-utcában úgy a Pasarétiútnál, mint a Hidegkúti-útnál 10—11 méternyire hatolt le a fúró, ahol az előbbeni ponton sárgás agyagra s az utóbbi ponton viszont már kemény kőzetre akadt a fúró. Iszapolási maradékban fauna nem volt. A térkép szerint itt a két pont között húzható meg a budai márga és a kiscelli agyag közötti határ. Ezen határtól lejjebb délkeletre torkolnak be az ördögárok-völgybe a kisebb domboldali árkok, baloldalról pedig a Ferenchegytől eredő árok, amelyben a Gábor Áron-utca halad. A Gábor Áron-utca és a Pasaréti-út sarkától délkelet felé már több