Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

Buda hidrogeológiája 113 A II. kerület (Víziváros). A budai II. közigazgatási kerület délről csatlakozik az I. kerülethez és tovább az Olaszfasor és az ördögárok mentén a XII. kerülettel határos. Nyugatról Pesthidegkút község képezi a Víziváros határát, míg észak, illetve északkelet felé a III. kerület, keletről pedig a Duna folyam. A kerület kiterjedése 9,072.300 m

2, amelyből 509.700 m

2 a Duna területére esik. Ezen hosszú, keskeny sáv, az óbudai hegység déli területét alkotja. Hegyes-völgyes vidék ez, amelyből külön-külön óhajtom tárgyalni: 1. a hűvösvölgyi Állatkertet, illetve a Vadaskertet, 2. az Apáthy sziklát és a Nagybányai-út környékét, 3. a Törökvész dűlőt, 4. a Rókushegyet és a Rózsadomb környékét, 5. az ördögárok-völgyet, 6. a dunamenti síkságot, 7. a Király-fürdőt, 8. az 1920. évi magas talaj vízállásokat. A táblázatokat a következő sorrendben közlöm: Az altalajban észlelt hidrogeológiai adatok. A vízvizsgálati adatok. Néhány talajvíz kéntrioxid (S0

3) tartalma. A talajminták vizsgálati adatai. 1. A hűvösvölgyi Állatkert vagy Vadaskert. A budapesti határnál az 'Ördögárok-völgy felett 150 méternyire kiemelkedő Hársakalja, Mátyás király egykori vadaskertje, hárshegyi homokkőből épült fel, mely kőzet középső oligocén rupéliai emelet elején képződött, a mai felfogás szerint. Rétegtani helyének kérdése azonban az alsó oligocén (Lattorfien) és a középső oligocén közt még nein dőlt el véglegesen. A homokkő kvarcszemcsékből, kovasav-kötőanyag által összecementezett, pados kőzet. Az egyes szemcsék néha egész finomak, máskor mogyoró, dió, sőt ennél is nagyobb kavicsszemek alkotják a kőzetet, melyet nem egy helyütt a konglomerát név is megillet. Anyaga majdnem kizárólag kvarc, de találni benne elvétve triász kőzetek darabjait, dolomitot, vagy mészkövet is. Itt a Páfrány-út mellett két helyütt találunk régi kőbányát, ahonnét több célra bányászták is a kőzetet. Majdnem az egész területet erdő borítja, amelyben a homokkő sziklái sok helyütt kiemelkednek. Lankásabb helyeken, különösen a nyugati részeken az alapkőzetet fiatal lösz fedi. A lösz vastagsága 2—4 m, de találtam 9 m vastag löszt is. Anyagából a talajvíz nem oldhat ki szulfátokat s ezért e löszterületeken agresszív vizek nincsenek. A lösszel borított helyeken a lösz alján szivárog víz, de az sem sok. Pesthidegkút határánál 11.5 C°