Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

Buda hidrogeológiája 25' 111.04 m és 112.90 méternél, a XIV. sz. aknában pedig 116.54 méternél kezdődik. A vízszint mintegy 23 m mélységben van a felszíntől, mely mélységben a hőmérsékletnek nem volna szabad az évi középhőmérsékletnél, kb. 12 C foknál, magasabbnak lenni, ha e vizek nem a mélységből fakadó s hideg vizek által lehűtött hemitermák volnának. A kút állandó vízszintje is arra vall, hogy a víz meghatározott nyomás alatt álló mélységbeli víz, s erre vall a kémiai összetétele is, mely a gellérthegyi és józsefhegyi forráscsoport vizeinek kémiai összetételével meglehetősen megegyezik. A mélységben rejtőző thermális vizekre utalnak azok az adatok is, melyeket a Lovarda-utcai fúrásokban Kozmann Tivadar (432) mérnök által végzett hőmérsékletmegfigyelések eredményeztek. E fúrások az egykor szőlőpincék helyéül szolgált és a későbbi időkben terraszírozott területen történtek, s ezért akadunk a későbbi terraszírozó munkák következtében helyenkint 6 m-ig is terjedő feltöltésre, mely alatt sárga homokos agyag fekszik. Ez az agyag valószínűleg nem más, mint a budai márga oxidált málladéka. Ügy ez az anyag, mint a feltöltés plasztikus, gyúrható. A hegyoldal a Lovas-útnál a legmagasabb helyen 155.69 m-nyire, az Atilla-utcai rész 124.29 m körül van a tenger színe felett. A budai márga felszíne 147.49 m-től 114.29 m-ig lejt. A vizet többnyire törmelékben találták meg, mely a felszínről leszivárgó vizekből a sárga agyag felett halmozódik fel. Találtak azonban ez utóbbiban is vizet, lazább részleteiben. A budai márgába a fúrások már nem hatoltak be. E felszíni eredetű vizek természetesen különböző mélységekben jelentkeztek. A fúrások alján a következő hőmérsékletek mutatkoztak: 85. sz. fúrásnál, a Lovas-út 29. sz. ház előtt 11.10 m mélységben 12.75 C A 10 méter körüli mélységben mért, s 14 és fél fokot is elérő hőfokokat alig lehet a talajvíz e mélységben várható normális hőfokának tekinteni. Valószínűnek tartom, hogy az ördögárok-völgyi thermális törésrendszer közelében a felszínig feljutni nem tudó thermális víz melegíti fel a talajt, s az aránylag magas hőmérsékleteket ez a felmelegedés okozza. Ezekre a megfigyelésekre alapítom azon felfogásomat, hogy a Logodi-utcai földcsuszamlásokban is volt az alulról feltörő, de a felszínt elérni nem tudó vizeknek szerepe. Számításaim szerint a Várhegy területén a legnagyobb esőzések ide13.25 „ 14.50 „ 14.20 „ 13.75 „