Hidrológiai Közlöny 1937 (17. évfolyam)
Vitális Sándor dr.: Budapest székesfőváros vízellátásának problémái
58 Vitális Sándor dr. vizet használjuk) oly nagy mennyiségű, hogy feleslegesen elfolyó vizeik egy kisebb vízmű vízszolgáltatásával érnek fel. Pl. a római fürdő napi 8 millió 1. vízmennyisége az év legnagyobb részében felhasználatlanul folyik el. A régi rómaiaknak jó volt ez a víz. A csillaghegyi források körülbelül 5 m 3/perc vize, melyet mint ásványvizet ma is iszunk, az év legnagyobb részében szintén felhasználatlanul folyik el. Ezeket a természetes forrásokat feltétlen be kell kapcsolnunk fővárosunk ivóvízellátásába, illetve vízvezetékébe. Azt hiszem, hogy a forrástulajdonosok a részükre amúgy is az év legnagyobb részében haszon nélkül elfolyó vizet minimális bér fejében szívesen adják oda fővárosunk vízellátásának részbeni ellátására. 3. Fúrt kutak vizei. A dunabalparti, főleg városszéli kisebb vízművek létesítésénél tekintetbe kell vennünk a miocén-pliocénkorúi víztartók fúrásokkal feltárt és még feltárható vizeit. Mint már említettem, pl. Kőbányán a fúrt kutak napi 15.000 m 3 (13.500 m 3) vizet szolgáltatnak. A fúrt kutak hidrológiai adatainak pontos és lelkiismeretes felvétele és kivizsgálása után (a mai állapot a fúrt kutaik terén egy „dsungel") ezeknek ki nem használt vize a fővárosi vízvezeték részbeni táplálására, vagy pl. egy-két víztartály táplálására feltétlenül felhasználható lenne. Pl. a kőbányai víztartály csak részbeni vízellátása a közelében fúrt kutak vizével sokkal gazdaságosabban, olcsóbban volna ellátható ivóvízzel, mint Káposztásmegyerről. Gondoljunk csak a nagy vízszállítási költségekre. 4. Talajvizek. (Terraszvizek.) Pest vízellátását a múltban mint már említettem, kis mélységű ásott vagy fúrt kutak szolgáltatták. Ezek a régi Dunaterrasz kavicsés homok-víztartóban raktározott vizek kis mélységben csaknem fővárosunk egész síkterületén megvannak. Mivel ezek a vizek fővárosunk beépített területén talán ivóvíznyerés céljára szennyezettségük vagy kémiai tulajdonságuk miatt nem alkalmasak, fel kell használni őket mint ipari vizeket. Fővárosunk területén pl. a Hungária-fürdő, Körúti-fürdő, Kazinczy-utcai fürdő és a Teréz-fürdő vízellátása ma is ilyen terraszvizekből történik. (A káposztásmegyeri vízmű, a csepeli állami vízmű és több pestkörnyéki község vízműve szintén a Duna terraszvizekre van alapítva, de ezeken a helyeken a víz nem szennyezett.) Főleg légvédelmi szempontból ezek a
