Hidrológiai Közlöny 1937 (17. évfolyam)

Vitális Sándor dr.: Budapest székesfőváros vízellátásának problémái

56 Vitális Sándor dr. Schufarzik (1.) már idézett munkájából ismerjük a Duna paleohidrografiáját, illetve a Duna vizet tároló régebbi kavicsterraszainak fővárosunkban és környékén való elhelyezkedését. Horusitzky (20.) fővárosunk dunabalparti részéről 1271 megfigyelést, illetve adatot közöl a kismélységű talajvizekről. Fővárosunk mai vízműve, a csepeli állami vízmű és a pestkörnyéki községek vízművei mind a Duna régi kavicsterraszából nyerik vizüket. Pest vízellátása a vízvezeték létesítése előtt jórészt a kavicsterraszba mélyített kismélységű talajvízkutakból történt. Sajnos Pest beépített területén ez a talajvíz legnagyobbrészt szennyezett s ép ezért ivóvízként egyelőre nem használható fel. Ismereteink szerint ezek a víztartók fővárosunk altalajában igen nagy mennyiségű vizet tárolnak s ép ezért fővárosunk vízellátásában 'mint ipari, öntöző, stb. vizek nagy fontossággal bírnak. II. Felszíni (külszíni) vizek. 1. A Duna folyam vizének köszönheti székesfővárosunk nagyrészt mai fejlődését. Kézenfekvő, hogy a Duna nagymennyiségű állandó folyóvizét mint ipari stb. vizet feltétlen nagyobb mérvben kell bekapcsolnunk fővárosunk vízellátásába. 2. A patakok vize kis és ingadozó vízhozamuk, szennyezettségük miatt nem jöhetnek számításba a vízellátásnál. 3. A természetes bővizű források közül a budai, csillaghegyi és békásmegyeri langyosvizü források ma legnagyobb részt (legalábbis az év nagy részében) haszontalanul állandóan elfolyó, jó és tiszta vize fővárosunk vízellátásába feltétlen bekapcsolandó lenne. Pupp (16.) adataiból tudjuk, hogy a hévvizek, meleg- és langyosvizek mennyisége székesfővárosunk határában naponta (24 óránként) 36—43 millió liter. Ha ennek a vízmennyiségnek csak a felét ésszerűen tudnánk felhasználni, illetve bekapcsolni fővárosunk vízellátásába, ez máris felérne egy kisebb, pl. a budaújlaki vízmű teljesítőképességével. 4. A csapadékvíz tárolása fővárosunk és környékének beépítettsége, a tároló medencék nagy költsége és a tárolható víz könynyű szennyeződése miatt nem vehető számításba. Az elmondottakban voltam bátor székesfővárosunk víznyerési lehetőségeit mintegy dióhéjban vázlatosan ismertetni. Az évmilliók távlatából térjünk át a mára. a közeljövőre s pár kiragadott példával világítsuk meg, hogy a víznyerési lehetőségek ismeretében, mikép képzeljük el, főleg a légvédelmi szempontokat figyelembevéve, fővárosunk decentralizált vízellátásának gyakorlati megoldását.