Hidrológiai Közlöny 1937 (17. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Mátraszöllős hidrológiai viszonyai

40 Noszky Jenő Ezek a források a falu ÉNy-i oldalán emelkedő andezithorszt, illetve a DK-en rája települő lajtamészkőroncs tövében fakadnak fel, a völgy talpán. A leszivárgó vizek a fiatal agyagos takarók alatt már tekintélyes, pár száz méter mélységre is leszállnak és ennek a szintnek a hőmérsékletét veszik fel. Innen származik a termajellegük. A felbukkanó, kis andezithorsztot régebben teljesen befödték a fiatalabb üledékek, amit a beléje vájt nagy kőfejtő közepén levő (a szelvényben is ábrázolt) repedésbe belenyomult, terresztrikus agyagtelér-féle képződmény is jól mutat. Valamint ezeknek a fiatal agyagrétegeknek a hegyoldalakon tekintélyes magasságra való. transzgresszív településű felhúzódása. Ennélfogva elég későn került fel a napfényre a horszt — az elfödő takarók leerodálása után. Ugyanezt bizonyítja a horszt déli végébe belevágódott epigenetikus völgy is, amely régebben a pliocénben a Tepke-vonulatról lefutó, konzekvens völgyek egyikéből keletkezett. Persze jó magasan — az alatta lévő, akkor elfödött andezitréteg fölött fejlődött ki. Bevágódása közben lassanként elérte a lágy törmelék alatt levő kemény andezitet, ahol azután már helytállóan ott maradt. Sőt több. a laza, agyagos altalajon helyét erősen változtató testvérpatakjának völgyét is elhódította, magába olvasztotta. Úgyhogy a Szőllősi kapun jelenleg három, nagyobbacska völgy torkollik ki. A patak mélyítő eróziója elérkezvén a mélyben raktározódó belvizek nívójáig, ahová az említett rögben a víz, mint közlekedő edényrendszer egyik csövében a megfelelő magasságra felnyomult, természetes, hogy azt forrásként nyitotta meg. A meglevő, régi kis forrásoknál a víz útjainak kitágítása, kitisztítása a vízhozamot természetesen erősen megnövelte. A fenti hidrológiai viszonyokból kifolyólag Mátraszöllősön és a Zagyvavölgy hasonló részletein, ahol az elzáró fiatal agyagrétegek megvannak, — ártézi fúrások révén is könnyen lehetne a mélyből nagyobb mennyiségű vizet kapni. Csakhogy e fúrások mélysége. különösen a hegységtől távolabb, megfelelő adatok hiányában egyelőre még nagyon bizonytalanul állapítható meg. Még kevésbbé a víz mennyisége. Egyetlen fúrás volt csupán a közelben. Még pedig az említett Koós-kút felett emelkedő dombon. Egy kisebb, háború utáni, konjunkturális szénkutató fúrás.* Ez ugyan a szarmata réte*Vígh dr. szives közlése szerint.