Hidrológiai Közlöny 1937 (17. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Mátraszöllős hidrológiai viszonyai

Mátraszöllős hidrológiai viszonyai. Irta: Dr. Noszky Jenő Mátraszöllős nagyobb, kb. 1500 lakosú, palóc falu a Zagyvavölgyben, a Cserhát keleti, legmagasabbra emelkedő vonulatának tövében. Körülbelül 200 m tengerszín feletti magasságban fekszik, elég közel a vasúthoz. Jelentős szőlő- és gyümölcskultúrája van. A felette emelkedő hegyoldalakon tekintélyes lábas-erdei is akadnak. Ez pedig sajnos — már a Cserhátban is lassankint ritkaság lesz. így nem csoda, hogy egy kis ügyes propaganda, agilitás és gondoskodás révén pár év óta elég kedvelt és látogatott nyaralóhellyé lett. Ez a tény annál érdekesebb, mert a faluban régebben sok baj volt — még az ivóvízzel is. A község zöme tudniillik fiatalabb, felső miocén korú, terresztrikus agyagrétegeken épült, amelyek ugyan jó vízrekesztők, de vékony lévén rajtuk a völgyben a jelenkori hordalék — a beléjük ásott kutak csak kevés és elég rossz minőségű vizet adtak. Pedig igazán nem a legkedvezőbb ómen az ilyen — nyaralóhely számára. Ma azonban a falu közepén lévő térségen tekintélyes nagyságú strandfürdő áll. Medencéje tele tiszta, langyos és folyton megújuló vízzel. Az utcákon pedig számos vízvezetéki csap, mint közkút adja a bőséges és egészséges vizet. Legalább is magában a régi, illetve anyafaluban. A háború után keletkezett új telepen ugyanis, amely a vasút felé húzódó dombság alján épült, erre nincs szükség. Ott már jobb és bővebb vizű kutak vannak a tekintélyes lösztakaró alatt; habár elég mélyek. A fent jelzett nagy változást a falu ÉNy-i szélén levő kis források ügyes felhasználása: technikai kibővítése, kimélyítése hozta létre. Ennek révén a két, alig néhány percliter vizet szolgáltató kis csurgóból, több, a régi vízmennyiség 20—30-szorosát adó, kiömlő vizű kút keletkezett. Víztömegüket egyszerű vezetéken vezetik a falun lefelé. Az egyik kútnál egri mintára, állandó „mosó-