Hidrológiai Közlöny 1937 (17. évfolyam)
Társulati ügyek
311 von Óbuda. Gy. Weszelszky: Über die Konsequenzen der Theorie von Suess und Gautier. Fr. Papp: Hydrogeologische Beobachtungen in Börzsöny-Gebirge. Fr. Marschall: Chemische Untersuchung des Wassers der „Szent István" Heilquelle bei Párád. K. Emszt: Die chemische Analyse der lauen-Quellen von Dunaalmás. St. de Findly: Irrigation of the „Hungarian Plan". A IX. kötet idegen nyelven megjelent értekezései teljes terjedelemben magyarul is megjelentek. X. 1. 1930. Pdlfy M.: Adatok Pécs környékének hidrológiájához. II. Vendl A.: A Lágymányos talajvizéről. Treitz P.: A Duna-Tiszaközi belvizek és hasznosításuk. Takáts T.: A Duna lebegő hordaléka Budapesten. Vendl A.: A balatonmenti werfeni rétegek vízbőségéröl. Renda Vas várgyeme és Zalavid ék artézi kútjaL Löw M.: Újabb Gellérthegyi hévtorrásnyomok. Pdvdi-Vajná F.: A forró oldatok, gőzök és gázok szerepe a barlangképződésnél. Lóczy L.: A tihanyi hidrológiai kutatások és azok geológiai tanulságai. Marschall F.: A Zánkavérkuti „Margit-forrás" vegyi vizsgálata. Böhm W.: Az Ipolymedence árvízi helyzete. Andor K.: _A vári vízmű nek. Dudich E.: Az aggteleki barlang vizeiről. Maucha R.: Az aggteleki barlang vizeinek kémiai vizsgálata. X. 2. 1930. A. Vendl: Über das Grundwasser des Lágymányos. T. Takdts: Die schwebenden Sinkstoffe der Donau bei Budapest. W. Böhm: Hochwasserverhältnisse des Ipolybeckens. M. v. Pdlfy: Daten zur Kenntnis der Hydrologie von Pécs. II. F. Pdvai-Vajna: Über die Rolle d. heissen Lösungen, Dämpfe und Gase bei den Höhlc.ibildung. L. Mddai: Studie zur Frage der Entstehung der Budapester Thermalquellen. L. Benda: Artesische Brunnen und Tiefbohrungen des Komitates Vas und der Zala Gegend. F. Marschall: Die chemische Analyse des Quellenwassers der „Margit-forrás" v. Zánka. E. Dudich: On the waters oi Aggtelek-cave. P. Treitz: Die Binnengewässer zwischen Donau und Tisza und ihre Verwertung. XI. 1931. S. Rohringer: Erinnerungen an E. Viczián. H. Horusitzky: Erinnerung an H. Böckh. Gy. Weszelszky: Ú. die Radioaktivität d. Säuerlinge v. Balatonfüred. L. Varga: Die physikalisch-chemische Verhältnisse v. d. Fertő See. G. Csegezy: Die Grundwässer von Szeged und Umgebung vom hygienischen Gesichtspunkt. T. Gedeon: Hydr. Beobachtungen aus dem südöstlichen Teil d. Vértesgebirge. A. Jendrassik —K. Bolberitz: Die Wasserleitungen Ungarns.* I. Findly: Analisis of the water of the Gouvernment Boring No. 2. at Hajdúszoboszló. R. Maucha: Chemical analysis of the waters of Cave Aggtelek. G. Csegezy: L'eau souterraine de la presquile de Tihany et le sondage actuel. Findly I. dr.: Vízmennyiségmérés mérőbukóval. A XI. kötet idegen nyelven megjelent értekezései a *-gal megjelölt tanulmány kivételével teljes terjedelemben magyarul is megjelentek. XII. 1932. , c.. V? ndl A: A buda i keserűvíz képződéséről. Horusitzky H.: Budapest Székesfőváros hidrogeológiai viszonyai. Schreier F.: Adatok a Buda-Pilisi hegység Nagy Kevély hegycsoportjának hidrológiai viszonyaihoz. Sehr éter 7,; e gri vízvezeték hévvizü artézi kút ja. Einczinger F.: Esztergom melegforrásai. Csegezy G.~K tJalatön-rnélTék forrás- és patakvizeinek higiénikus jelentősége. Pavai-Vajna F.: Uj gyógyforrások Budán. Emszt K.: A Rudasfürdő forrásainak vegyi elemzése. Weszelszky Gy.: A budapesti Rudasfürdö körül fakadó hévforrások radioaktivitásáról. Vigh Gy.: Adatok a Rudasfürdő mellett mélyfúrással fakasztott három hévforrásnak a Szent-Imre-gyógyfürdő forrásaival való összefüggésének kérdéséhez. Mazaldn P.i Budapest Srókesf^ijyjslegújabb ásványvízfúrásainak műszaki leírása. Pavai-Vajna F.: Igazi sósfurdő Pestszenterzsébetén. Ualmady 2., Lóczy L ~ Vendl A.: A Rudas-fürdű-.melletti új fúrásokról, és a pesztszenterzsébeti sóskútról tartott előadásokhoz való hozzászólásai. Földvári A.—Papp F.: ÜjabTV äclätök a Gellérthegyi'szokevényforrásöl« jutschem Auszug.)
