Hidrológiai Közlöny 1937 (17. évfolyam)
Vitális Sándor dr.: A karsztvíz szerepe Budapest Székesfőváros dunajobbparti részének vízellátásában
292 Vitális Sándor Farkass Kálmán első kifogására azt hiszem a választ kétséget kizáró módon megadtam s egyetlen szakember előtt sem lehet kétséges, hogy fővárosunk határában a mélységben igenis nagy menynyiségben áll rendelkezésünkre az őskarsztvíz, csak fel kell tárnunk és hasznosítanunk. 2. A karsztvíz meleg. Farkass második kifogására válaszolva legyen szabad ismételten leszögeznem a következőket. A jó ivóvíz fogalma szerint a víz hőmérsékletnek meg kell egyeznie az évi átlagos közepes hőmérséklettel, ami nálunk 10—12° C közt ingadozik. Természetesen ez csak egy kívánság, egy elgondolás, mert a gyakorlat egészen mást bizonyít. A Nagy-Alföld vízellátása mint tudjuk, az artézi fúrt kutak vizére van alapítva. Az alföldi artézi kutaknak vize 15—35 L C hőmérsékletű s az alföld több milliós lakossága már évtizedek óta ezt a vizet issza. De nemcsak az alföldön, de hazánkban számos helyen isznak az emberek melegebb vizet, így pl. Egerben, Tatán stb. Ezzel csak azt akarom bizonyítani, hogy a víz hőfoka az ivóvízellátás szempontjából még normális körülmények között sem tehető kifogás tárgyává, annál kevésbbé szükségben, háborús veszedelmek közt. De mint említettem a főváros budai részén az őskarsztvíz megfelelő helyeken 12—17° C hőmérséklet mellett feltárható. Példa erre a budakalászi, pomázi fúrásokban 350 m mélységben mért őskarszt víznek 17° C hőfoka, amely kisebb mélységben lényegesen kisebb. Példa erre Dorog és Tatabánya karsztvízzel való ellátása, ahol fúrt kút, illetve aknából 12° C hőmérsékletű őskarsztvizet nyernek. Példa erre a Középhegységeinkben fakadó karsztvíz forrásaink és mesterséges feltárásaink karsztvizeinek alacsony hőfoka. (Pl. Tata, Pápa, Fehérvárcsurgó, Inota stb.) Az elmondottak alapján azt hiszem Farkass eme második kifogását is teljes mértékben megcáfolhattam. 3. A karsztvíz a beépítettség miatt szennyezett. Erre a kifogásra legyen szabad felhoznom a következő tényeket. Mint már ismételten kifejtettem a karsztvíz ellátásnál nem a ma is képződő karsztvízre, de az „őskarsztvízre" gondolok, amely
