Hidrológiai Közlöny 1936 (16. évfolyam)

Szakosztályi ügyek

164 Társulati ügyek zott vízsebességmérő-szárny hitelesítésére vonatkozó eljárásról, Benedek Pál a Hármas-Kőrös középvizeiről és Ihrig Dénes az 1935. évi februári mohácsi jeges árvízről közölt figyelemreméltó tanulmányit. A Földmívelésügyi Minisztérium vízügyi szolgálatának másik folyóirata: a Vízügyi Lapszemle megizmosodott V. évfolyamában folytatta hézagpótló munkáját, hogy mindazoknak a tudományos érdeklődését kielégítse, akik akár elméleti, akár gyakorlati alapon foglalkoznak a vízzel. A vízügyi szolgálat különösen a mi kir. Vízrajzi Intézeten keresztül szolgálja a hidrológiát. Ha végignézünk az Intézet munkásságán, elsősorban arra a gyors ütemre kell felfigyelnünk, amellyel a talajvízszint megfigyelésére szolgáló csőkúthálózatát építi ki. Az 1926. óta Rohringer Sándor őméltósága által a Duna-Tisza közén fokozatosan kiépített kúthálózatot a Vízrajzi Intézet csőkútjai tervszerűen egészítik ki, úgy, hogy a soproni Erdészeti Kutatóintézet kútjait is ideszámítva most már kereken 300 csőkútban folyik a talajvízszint állandó megfigyelése, örvendetes, hogy a kutak elhelyezésénél a m. kir. Földtani Intézet is közreműködik. Az anyagában mindinkább gazdagabb Vízrajzi Évkönyvben most jelentek meg először a talajvízszintingadozást ábrázoló görbék. A Vízrajzi Intézet az elmúlt évben adta ki a Tisza 1:25.000 méretarányú új helyszínrajzát, általános és részletes hossz-szelvényét, valamint keresztszelvényeit. A 85 lapból álló gyűjtemény hidrológusaink méltó elismerését vívta ki. Örömmel kell üdvözölnünk azt is, hogy a Vízrajzi Intézet a Nemzetközi Tudományos Hidrológiai Szövetség felkérésére a szakintézmények bevonásával megindította a magyar .hidrológiai irodalom bibliográfiájának összeállítását. Ez a nemzetközi keretbe illeszkedő kiadvány nagyon alkalmas lesz arra, hogy a magyar hidrológiai munkásságot a külfölddel megismertesse és nemzetünknek a külföld szélesebb köreiben is becsületet szerezzen. Magyarország a magas tagdíj miatt, sajnos, nem aktív tagja a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Uniónak, melynek keretébe az említett Tudományos Hidrológiai Szövetség is tartozik, annál örvendetesebb tehát, hogy a Szövetség munkájába a kiadandó bibliográfia révén mégis bekapcsolódhatunk. Meg kell említenem azt is, hogy a Vízrajzi Intézet a folyó évben fogja megülni fennállásának 50 éves jubileumát. Az Országos Közegészségügyi Intézet programmdús és eredményes munkásságáról külön jelentés számol be, melyben nagy rész jut a hidrológiai vonatkozású kérdéseknek, különösen az ivóvíz-ellátással kapcsolatban. Magyarország fürdőinek, ásványvizeinek és üdülőhelyeinek újabb összefoglaló ismertetése jelent meg Frank Miklós, Kunszt János és Rausch Zoltán tollából, az Országos Balneológiai Egyesület kiadásában. Sajnos, egy titkári jelentés kerete nem engedi meg, hogy részletes áttekintést nyújthassak a gazdag és változatos külföldi hidrológiai irodalomról. De legyen szabad egy-két legújabban megjelent könyvről megemlékeznem, amelyek Szakosztályunkat közelebbről érdeklik. A stuttgarti Wissenschaftliche Verlagsgesellschaft kiadásában jelent meg Sieber Vilmos és Reitz Adolf „Die schwäbischen Mineralquellen und Bäder" című könyve. Részletesen foglalkozik a sváb vidék gyógyvizeivel és gyógyfürdőivel. Tekintettel arra, hogy a nagy német fürdőkönyv kiadási évszáma 1906., örömmel kell üdvözölnünk a most megjelent hézagpótló munkát. A vas és mangán körforgalmáról jelent meg berlini kiadásban Dorff Pál egyik munkája, melynek különösen az a fejezete érdekel minket, melyben a természetes ásványvizek vas- és mangánbaktériu-