Hidrológiai Közlöny 1936 (16. évfolyam)

Szakosztályi ügyek

162 Társulati ügyek a meggyőződés alakulhat ki bennem, hogy az az élniakarás, amelyet a magyarság e nehéz időkben tanúsít, kell, hogy meghozza a maga gyümölcsét, hogy ha mi öregek azt már nem is fogjuk megélni, az ifjabb generációnk még jobb időket fog látni és azzal zárhatom elnöki megnyitómat, hogy „Hiszek Magyarország feltámadásában!" * Az elnöki megnyitó elhangzása után Takdts Tibor titkár terjeszti elő évi jelentését. Mélyen tisztelt Évzáróülés! A Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának elmúlt évi munkássága és annak eredményei méltán csatlakoznak az előző évi sikerekhez. Midőn azonban egyfelől megállapítjuk, hogy Szakosztályunk egyes tagjainak szorgalmas munkája nem volt meddő és törekvéseiket siker koronázta, másfelől sajnálattal kell megállapítanunk azt is, hogy tagjaink nagyrésze nem vesz részt a Szakosztály munkájában úgy, ahogyan azt célkitűzéseink, érdekeink és hazánk vízügyi kérdései megérdemelnék. Ennek ellenére azonban öndicsekvés nélkül mondhatjuk, hogy az elmúlt esztendőben is úgy hazai, mint külföldi viszonylatban olyan eredményeket értünk el, melyekre a múltban nyert szép eredményeink feljogosítottak, s amelyek méltók a Szakosztály közel 20 éves múltjához. Szaküléseinken az elmúlt évben 21 előadás hangzott el, melyek közül hidrogeológiai vonatkozású volt 11, hidrokémiai 5, műszaki 5. Előadókként szerepeltek 2—2 előadással: Emszt Kálmán, Mazaldn Pál, Jaskó Sándor, egy-egy előadással: László Gábor, Posewitz Guidó, Schmidt E. Róbert, Horusitzky Ferenc, Vitális Sándor, Maucha Rezső, Török Mihály, Ma jer István, Lóczy Lajos, Jendrassik Aladár, ifj. Firtály István, Papp Rémig, Farkas Imre, Weszelszky Gyula, Pávai-Vajna Ferenc. László Gábor érdekes előadás keretében beszélt az artézi kutak élettartamáról, Posewitz Guidó a kiscelli agyag vezetőképességére vonatkozó vizsgálatairól és megfigyeléseiről számolt be; Schmidt Róbert ugyancsak az artézi kutak élettartam-kérdéséhez szolgáltatott értékes és részletes adatokat. Horusitzky Ferenc a Várhegy nyugati peremén feltörő melegvizű forrásokról tartott előadást. A békásmegyeri új artézi kutat ismertette részletes vizsgálatok alapján Vitális Sándor. Ennek a kútnak részletes kémiai összetételéről Emszt Kálmán tájékoztatta a Szakosztályt. Jaskó Sándor a Pápai-Bakony /hidrológiájára vonatkozó 'megfigyeléseit adta elő. Maucha Rezső a miliőnek a víz kémiai összetételére vonatkozó befolyását tárgyalta. Török Mihály a szentendrei Árpád-fürdő artézi vizéről tartott előadást. Majer István az első, Budapest területén található hidegvizű pozitív artézi kútról beszélt. A Balaton-környék vízellátásának geológiai problémáját ismertette a Szakosztállyal Lóczy Lajos. Jendrassik Aladár a Balaton-vízellátás javításának gyakorlati munkájáról, Mazaldn Pál pedig a balatonlellei vízmű fúrtkútjának tanulságai alapján a somogyi part vízellátásáról tartott érdekes előadást. Az utóbbi három előadás anyagának gyakorlati fontosságát átérezve, a Szakosztály külön ülés ke-retében megbeszélést tartott a Balaton vízellátásáról, mely alkalommal sok igen értékes gondolat merült fel és került tárgyalás alá. Az ősz folyamán ifj. Finály István ismertette a mohai Ágnes-víz újabb kémiai összetételére vonatkozó vizsgálatainak eredményeit. Jaskó Sándor a Baradla-