Hidrológiai Közlöny 1936 (16. évfolyam)

Papp Ferenc dr.: Ásványvizeink és a föld alkata

Ásványvizeink és a föld alkata 143 melynek földtani felépítéséről Pálfy Móric

2

2 közölt részleteket. Pálfy megfigyelései szerint az alaphegység kristályos palákból áll, erre triász dolomit, fedőjébe levantei agyag és holocén mésztufa települ. Pálfy M.-on kívül Koch A.

1

5 és Telegdi Roth K.

3

3 közölnek részletmegfigyeléseket e területről. A vidék földtani felépítésével a román geológusok is foglalkoztak. Részletes térkép és vezető jelent meg G. Macovei

1

7 és I. Atanasiu-tói,

1 mind a térkép, mind a vezető alapos munka, a különböző szintekben levő andezit lávaárok közt kőzettani különbséget figyelnek meg. E. Jekelius

1

2 szerint a vulkáni működés itt a pleisztocénban ér véget. Három, a József főherceg kútja felé összefutó vonal mentén törnek fel a források, úgymint a legészakibb vonulat: 1. József főherceg-dobogó források; 2. Erzsébet-kút, Ó és Üj Sáros-, Lázárfürdő-, Boldizsár- és László-forrás, Középső József főherceg-, Petőfi- és Kossuth-forrás és a legdélibb vonulat: 3. Ös-forrás. Szinnyei-Merse Zsigmond

3

1 elemzései tanúsítják, hogy e forrásvizek közös sajátsága a CO-2-tartalom, az eltérések oka a kőzetek különbözősége. így a közelben levő: Élőpatak, Bodok, Málnás, Kászon környéki források vize alkálikus-sós, mert a vizet kárpáti homokkő szolgáltatja, Borszék és Bélbor határában pedig meszesföldfémes savanyú víz tör elő, mert az anyakőzet dolomit és fillit; a CO2 a Hargitahegység andeziterupcióinak utóvulkanikus működése folytán kerül a törések mentén a felszínre. Tanulságos példa egyébként arra, hogy az egy eredetű víz különböző összetételű ásványvízzé alakul, amennyiben különböző kőzetrétegeken halad keresztül: Torjai Büdös-barlang, Balf, Mátra, sőt maga Budapest is. A Torjai Büdös-barlang környékén fakadó források változatossága szembetűnő. Legutóbb Bányai János írt két igen értékes tanulmányt

2

3 a Torjai Büdös és a Székelyföld ásványvizeiről; az előző kutatók 0 17 22 3

2) és az ő megállapításai szerint aránylag kis területen különböző összetételű források törnek elő. így vannak vasdús tartalmú vizek; azok, amelyek andeziton, vassal átitatott márgán, illetve szferosziderit-rétegen hatolnak keresztül. Ahol kénhidrogén is jelentkezik, mint a Torjai Büdös-barlang környékén, itt solfatára-működés van jelenleg is. Vannak alkalikus vasas összetételű forrásvizek is e vidéken; itt a víz hosszabb ideig olyan rétegekben mozog, ahol sok a földpát. A legérdekesebb a földes ásványvizek fakadása. Bányai J. rámutat arra, hogy a Hargita szívében is vannak az andezit területen belül ilyen források, itt azonban a legtöbb helyen kimutatták, hogy az eruptivum fekvőjében meszes