Hidrológiai Közlöny 1936 (16. évfolyam)

Posewitz A. Guidó dr.: A budaörsi repülőtér talajvízviszonyai

124 Dr. Posewitz A. Guido 2. fénykép. A Budaörsi-úti csatorna 1934-ben a beszakadás után. náról készült fényképek (/. és 2. fénykép), melyeket Szabó János műszaki tanácsos úr szíves engedelmével bemutatok. Szulfátos vizek elleni védekezéssel úgy külföldi, mint hazai tapasztalatok, kísérletek és megfigyelések alapján hatósági elő­írások foglalkoznak. Külföldön a védekezés inkább gyári szenny­vizek és a tengervíz káros hatása ellen irányul. Budapest környé­kének a keserűvizekben gazdag speciális geológiai felépítése erő­sen indokolja, hogy nálunk a szulfátos talajvizek elleni védekezésre az eddiginél sokkal több figyelmet kell fordítani. A legutóbbi évek­ben Budapest Székesfővárosi Útügyi Intézet Anyagvizsgáló Cso­portja ezt a kérdést behatóan tanulmányozta. Vizsgálatainak ered­ményeit röviden az alábbiakban ismertetem: 1. Keserüvizektől veszélyeztetett területeken a portlancement használatát kerülni kell. 2. Ily területeken a legnagyobb gondot kell fordítani a talaj­és talajvízminta vételére és azok vizsgálatára. (E tekintetben a német szabályzatok legyenek irányadók.) A vizsgálat ne csupán a SOs-tartalom megállapítására terjedjen ki, hanem a keserűsó (MgSO-O és glaubersó (NaSOí) külön-külön mennyiségi meghatá­rozására is, tekintve azt. hogy a portlandcementre inkább a keserű­só, a bauxitcementre pedig inkább a glaubersó veszélyes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom