Hidrológiai Közlöny 1936 (16. évfolyam)

Vitális Sándor dr.: A máza-szászvári villamostelep vízellátása

108 Dr. Vitális Sándor húzódó völgyekben nagy költséggel lehetne ugyan létesíteni, de ezek több kilométer távolságra lennének a villamosteleptől s így a víz odavezetése is nagy befektetést igényelne. b) Természetes állandó bővizű források a villamostelep környékén még nagyobb távolságban sincsenek. c) Nagyobb folyó, tó a közelben nincs, a villamostelep közelében folyó Völgységi patak vízhozama megbízhatatlan, nyáron alig hord vizet, amellett szennyezett, nagy a törmel'ékhordása s ezenkívül a malmok vízjogi szolgalmi elsőbbségei megnehezítenék a patak vizének felhasználását. Amint látjuk, a földfeletti vizeket a máza—szászvári villamostelep vízellátásánál nem vehetjük tekintetbe. II. Földalatti vizek. a) Kis mélységben, a holocén-pleisztocén homokos-kavicsos hordalékokban s a pannóniai emelet felső részén levő homokoskavicsos üledékekben a villamostelep környékén elegendő víz van tárolva. A villamostelep létesítésénél ezeket a vizeket használták fel. A villamostelep közvetlen környékén 21 drb. 6—14 m mélységű ásott talajvíz-kút van. A víz szintje ezekben a kutakban 145—151 ma tengerszint felett. (A máza-szászvári villamostelep térszíne 155 m magasságban fekszik a tengerszint felett.) A villamostelep vízellátását a telep déli és nyugati részén a malomárok mellett lemélyített 4 drb. 3.50—4.50 m nagy átmérőjű 6—9.80 m mély ásott-falazott talajvíz-kút szolgáltatta egészen 1933-ig. A négy ásott kútban a vízszint 145.7—147.7 m a tengerszint felett. A négy ásott kút legnagyobb teljesítőképessége nyáron napi 120 m

3, télen napi 170 m

3. Sajnos, a nagy nyári szárazságokban a teljesítmény leromlott s a vízellátás kritikus volt s valami baj esetén a villamostelepnek nem volt tartalék vize, mert a napi vízszükséglete maximálisan nyáron 168 m

3 naponta és télen 170 m

3, vagyis évi átlagban napi 142 m

3. Amint látjuk az adatokból, a talajvíz-kutak már mennyiségileg sem feleltek meg a célnak. Ezen ugyan könnyen lehetett volna segíteni a villamosteleptől kissé távolabb létesítendő újabb talajvíz-kutakkal. Nagyobb baj volt, hogy a talajvíz minősége nem megfelelő, ugyanis igen kemény. Az összes keménysége német fokokban: 22.4°, melyből az állandó keménység 19.9° s a változó keménység 2.5°. Tekintetbe véve a talajvíz-kutak vizének nagy keménységét, a vízellátás megoldásánál nem maradt más hátra, mint a mélységbeli vizek felhasználása.