Hidrológiai Közlöny 1936 (16. évfolyam)

Vitális Sándor dr.: A máza-szászvári villamostelep vízellátása

104 Dr. Vitális Sándor annyi, hogy a vízellátás költsége ne haladja meg a villamostelepeknél szokásos vízellátási költségeket. A villamostelep a Mecsekhegység északi mezozoós peremi vonulatától északra a Völgységi patak sík árterületén fekszik, a hegység lábától északra elterülő lankás dombosvidék déli szegélyén. Hogy a villamostelep vízellátására legalkalmasabb víznyerési lehetőségeket megállapíthassuk, lássuk elsősorban a Mecsekhegység északi peremi vonulatának s a tőle északra elterülő dombvidéknek a hidrogeológiai és hegyszerkezeti viszonyait. A Mecsekhegység északi peremi vonulatának földtani felépítésében, főtekintettel a hidrológiai viszonyokra (víztartőrétegek), röviden összefoglalva az alábbi képződmények vesznek részt.

1 Középső triász kagylós mészkő (anisusi emelet). Váralján és Nagymányokon a külszínen több foltban s a nagymányoki Rezső- és Szarvas-tárókban jól feltárva láthatjuk többszáz méter vastagságban a kagylós mészkő vékonytáblás, helyenként lemezes, pikkelyszerűen erősen gyűrt, meredeken felállított rétegeit. Az északi peremi vonalainak ez a legrégibb képződménye s hidrológiai szempontból is ez a legrégibb ismert víztartóréteg. A nagymányoki bányászati feltárások, a hidasi és nagymányoki kutatófúrások tanulsága szerint ez a mészkő a mélységben bőségesen tartalmaz vizet. Sajnos, a villamostelephez legközelebb eső kagylós mészkő-kibúvás légvonalban 2—3 km távolságra van. Jura képződmények. Az északi peremen Magyaregregytől Nagymányokig követhetők a liasz, dogger, malm üledékei. A hegyszerkezeti viszonyok következtében az északi Mecsekben a jura üledékek sorozata nem teljes. Még a legteljesebb Magyaregregy— Császta közt, de Mázán pl. már csak az alsóliász szénképződmény van meg. A juraképződmények tagozódása a következő: Liasz. Az alsóliasz legmélyebb üledékét (hettangi-sinemuri emelet) a szénképződmény alkotja, mely az egész északi vonulatban megvan. A szénképződmény az I—

IX. különböző vastagságú lencseszerű településű széntelepekből s a közéjük települt agyagpalákból és homokkövekből áll s a bányászati feltárási adatok szerint vizet alig, vagy csak igen jelentéktelen mennyiségben tartalmaz. (A szénképződmény fedőjében Szászváron egy vékony kövületdús sötétszürke homokkő, illetve kvarcitrétegben a Coroniceras bucklandi 1 Bővebben lásd: Vadász Elemér: „A Mecsekhegység" című munkájában, ahol a Mecsekhegységre vonatkozó szakirodalom is részletesen fel van sorolva. (Magyar tájak földtani leírása. M. Kir. Földtani Intézet kiadása, 1935.)