Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Budapest dunabalparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata

Budapest talajvize és geológiai vázlata 101 megszerkesztésénél igen nagy támaszpontul szolgált. Azóta sok kút be van tömve, s több kút, amint már említettem, nem tiszta talajvizet szolgáltat, hanem két vízrekesztő réteg közti talajból származik, amely kutak már az artézi kutak csoportjába tartoznak. A talajvíz aggresszívitására vonatkozólag a következő 18 adat áll rendelkezésemre, mely a vizek SCVtartalmát tünteti fel: 75. Kerepesi temetőben, a Deák-mauzoleum előtt — — — — 412.90 mg/l 76. A Salgótarjáni-út és az Asztalos Sándor-út sarok — — — 289.80 „ 79. A Pongrácz-úton — — — — _ 81.60 „ 218. Ladányi-utcában, a Szigligeti-utca keresztezésénél — — — 191.70 „ 273. Külső Jászberényi-út és a határ sarok — — — — — — 48.00 „ 276. Külső Jászberényi-úton, a határtól 850 m-nyire — — — 81.30 „ 277. Korchus-malom mellett, a Rákos-patak jobb partján — — 59.70 „ 278. 281. számú fúrás és a Rákos-patak között — — — — — 49.40 „ 281. Mátyásföldi határon, az 54. számú határkőnél — — — — 204.40 „ 283. Mátyásföldi határon, az 52. számú határkőnél — — — — 28.10 „ 285. Mátyásföldi határnál, az 50. számú határkőnél — — — — 57.00 „ 286. A 285. számú fúrás és a Rákos-patak között — — — — 144.70 „ 287. A 286. számú fúrástól délre, a Rákos-patak jobb partján — 28.80 „ 289. A 290. számú fúrástól délre, a Rákos-patak mellett — — 16.50 „ 290. A 291. számú fúrás és a Rákos-patak között — — — — 85.40 „ 291. Mátyásföldi határon, a 47. számú határkőnél — — — — 89.50 „ 292. Mátyásföldi határon, a 45. számú határkőnél — — — — 57.60 „ 293. Budapest, Mátyásföld és Rákoskeresztúr találkozásánál — — 37.00 „ A legtöbb kéntrioxid-tartalmat, a fentiek szerint, a temetőben, a Salgótarjáni-úton és tovább a mátyásföldi, sashalmi határnál találjuk, ahol többnyire háziszemét-dombok vannak, míg a többi Rákospatak-völgyi helyeken gyűjtött talajvíz igen kevés SŰ3-at tartalmaz. (Lásd bővebben az összefoglaló részben.)