Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Budapest dunabalparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata

Budapest talajvize és geológiai vázlata 23 A talajvíz aggresszívitását a SOs-tartalom következő adatai jellemzik: 10. sz. Az Andrássy-út és Vilmos császár-út sarkán — — 178.70 mg/l 10/a. sz. Az Andrássy-út és Hajós-utca sarkán — — — 182.40 mg/l 11. sz. Jókai-téren a szobor mögött — — — — — — 41.20 mg/l 1 l/a. sz. Az Andrássy-út 58. sz. — — — — — — 337.50 mg/l 17. sz. Andrássy-út és Felsőerdősor sarkán — — — — 299.00 mg/'l 36. sz. Váci-út és Lehel-utca sarkán — — — — — — 222.90 mg/l A magas talajvizállást az 1920. évben a következő helyeken mérhettem: 13. sz. Vörösmarty-utca 50. sz. (Váradi Gyula jelentése alapján.) 14. sz. Podmaniczky-utca 43. (Frank Manó jelentése alapján.) 15. sz. Lövölde-tér 4. (Schaffer Béla jelentése alapján.) 23. sz. Munkácsy-utca 29. (Patacsi házfelügyelő jelentése alapján.) 24. sz. Szondy-utca 82. (Fazekas István jelentése alapján.) 25. sz. Szondy-utca 84. (Horváth Lajos jelentése alapján.) 26. sz. Szondy-utca 79. (Paizsy János jelentése alapján.) A Vörösmarty- és Podmaniczky-utcában a magas talajvíz + 3.90 és + 3.73 m-re állott. Hozzávetőleg 2 méterrel magasabban a rendes talajvízállásnál. Felülről számítva a magas víz szintje 3.70 és 3.97 m között volt. A Lövölde-téren a magas talajvízállást + 4.35 m-nyire, felülről 4.15 m-re mértem. A Munkácsyutca és Szondy-utca találkozásának környékén átlag + 5 m-nyire volt a magas talajvíz a Duna 0 pontja felett, tehát körülbelül 1.30 m-rel magasabban a normális talajvizállásnál. Felülről számítva a talajvíz átlag már 2.70 m mélyen elérhető. Ezen terület aránylag magas talajvize részint annak tulajdonítható, hogy ez egykoron vízjárta terület volt, részint annak, hogy közelségében a pleisztocén part egyik végnyúlványa kissé kiemelkedett a Városligeti patak és a pleisztocén part alatt lassan folydogáló mocsaras víz között. Ezen nyúlvány mögött ömlött a Városligeti patak vize a Rákos-patakba. Hasonló posványos terület volt a Nyugati pályaudvar egész területe. A Duna vízállásához viszonyítva a megfigyelt talajvízállásokat, látjuk, hogy már a Duna közelében is több mint 1 m-rel magasabban van a talajvíz, mint a Dunavíz tükre. Távolodva a Dunától a különbség növekszik. Világos tehát, hogy a Duna közvetlenül nem befolyásolhatja itt Budapest talajvizét.