Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Budapest dunabalparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata

16 Horusitzky Henrik 26. sz. Szabadság-tér — — — — — — — — — 92.60 mg/1 27. sz. Szalay-u. és Falk Miksa-u. sarok — — — — — 46.30 mg/1 59. sz. Dráva-u. és Visegrádi-u. sarok —- — — — — 920.70 mg/l 65. sz. Csáky-u. és Légrády-u. sarok — — — — — — 692.30 mg/l 66. sz. Berlini-tér __________ 235.60 mg/l 68. sz. Bazilika előtt _________ 126.20 mg/l A magas talajvíz állásúra vonatkozólag a következő házak pincéiről szereztem tudomást, melyekben a víz feltört. Északról délfelé haladva: 62. sz. Váci-út 72. Elektromos müvektől, 63. sz. Visegrádi-utca 60. Schafarzik Ferenctől, 64. sz. Váci-út 34. Háztulajdonostól, 67. sz. Wekerle Sándor-utca 32. Meiler Izsótól, 69. sz. Bálvány-utca 16. Fővárosi Bérház Rt.-tói, 70. sz. Nádor-utca 10. Lipótvárosi Kaszinótól, 71. sz. Mária Valéria-utca 11. MFTR-tól, 72. sz. Vörösmarty-tér 3. Kasselik alapítvány-kezelőtől. Mind a nyolc helyütt megnéztem a pincékben előtörő talajvizet 1920. év február hó utolsó napjaiban, és a vízállást következő magasságokban állapíthattam meg: + 3.70, + 3.00, + 2.95, + 3.70, + 3.17, + 3.70, + 4.40, + 3.23 m. Az átlagos talajvízállás tehát abban az időben + 3.43 m-nyire a Duna 0 pontja fölé emelkedett. Felülről számítva a talajvíz a térszíni magassághoz viszonyítva 3.90—5.67 m, átlagban 4.90 m mélységben állott. A normális talajvíznívó, az elsorolt adatokat véve figyelembe, s nem tekintve a 27. sz. adatot és a Dráva-utcamenti vízállásokat, + 0.80 m-nek, kereken 1 méternek vehető. Az 1920. évi magas vízállás pedig, az adatokat kikerekítve átlagosan 3.00 méternek felel meg. Ezek szerint a két talajvizállás különbsége 2.00 m. A IV. kerületben ez a magasabb vízállás abból magyarázható, hogy itt a régi Rákos-patak folyása torkollik a holocén területre, ahová a pleisztocén partból is több víz hatol.