Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Budapest dunabalparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata

Budapest talajvize és geológiai vázlata 83 A magas talajvíz az 1920. év elején mérve, a Visegrádi-út vonalában, a Véső-utcától egészen a Csáklya-utcáig terjedő területen, 18 észlelt helyi adat alapján, + 5.00 — + 6.00 m-nyire emelkedett, vagyis 1.00—2.00 m-rel magasabb nívót ért el mint a rendes talajvíz nívója. Amint e fejezet elején említettem, a pleisztocén-terrasz a Rákos-völgy jobb- és baloldali részére osztható. A mesterséges Rákos-patak felszíni esése nem szabályos, hanem hullámos, amint az árkot egyenes irányban mélyíteni kényszerítve voltak. A talajvíz azonban már állandó és fokozatos esést árul el az egész szakaszon keresztül. A Rákos-patak a Tatai-útnál lép a XIII. kerületbe, ahol + 8.00 méter körüli magasságban észlelhető a talajvízszint. A Váci-útnál torkollik a patak a Duna árterületére, ahol a bevágott szorosban (105. sz. fúr.) a talajvíz + 4.05 m-nyire, majd közvetlenül a Váci-útnál (106. sz. fúr.) + 3.90 m-nyire mozog a Duna 0 pontja felett. Ezen 1940 méternyi hosszú völgyecskében a talajvíz 430 cm-t esik, ami 100 méterenkint 22 cm-nyi esésnek felel meg. A Rákos-pataktól északra a talajvízszint átlagosan + 6.00 — + 11.00 méter magasságban mozog. Az újpesti határnál a legmagasabban áll, innen a patak felé fokozatosan esik. így például a Reiter Ferenc-utca vonalában a Gyöngyösi-utcától a Rákos-patakig a 83., 84., 85., 91. és 92. számú fúrási feljegyzések alapján + 10.90 m-től + 7.00 m-ig esik a víz, vagyis 950 m-nyi hosszú lejtőn 390 cm-t, ami 100 m-enkint 41 cm-nek felel meg. Hasonló az eset a szomszédos Jász-utcában, ugyancsak körülbelül a Gyöngyösi-utcától a Rákos-patakig, ahol — természetesen az előbbinél valamivel alacsonyabban —, + 9.50 m-től + 6.15 m-ig esik a vízszint, vagyis 930 m-en 335 cm-t. Ezen esés 100 m-kint 36 cmnek felel meg. A Jász-utca és a Föveny-utca találkozásánál a területet egy kis homokbucka alkotja, ahol a talajvíz a felszínhez alkalmazkodva, kissé magasabbra kapaszkodik, + 8.81 m-nyire a Duna 0 pontja fölé. Ezen megfigyelés a 82., 86., 87., 90. és 95. számú fúrások alapján történt. A mesterséges Rákos-patak baloldalán az egész talajvíz már nem ebbe az árokba igyekszik. A Reiter Ferenc-utcában a Fáyutcától kezdve már nem lehet a mesterséges Rákos-patak felé észlelni a talajvíz-szivárgást, hanem déli irányba a Szegedi-út felé mérhető a talajvíz mozgása, ahol az eredeti Rákos-patak folyt. Itt például a 127., 130., 132., 134., 141. számú adatok alapján lát6»