Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Budapest dunabalparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata

Budapest talajvize és geológiai vázlata 57 mazik, többé-kevésbbé vizet át nem bocsátó rétegek közül; vízszintje nincs összefüggésben a talajvíz szintjével. A Váltó-utca és Dorogi-utca találkozásánál, a 236. jelzésű kútban a víz + 23.38 m, a felszín alatt 6.62 m mélyen van és tőle délre fokozatosan alacsonyodik. így a 237. számú kútban a vízszint + 18.20 m, a felszíntől 11.40 m; a 238. számú kútban + 17.30 m, a felszíntől 10.50 m; a 239. számú kútban + 17.00 m, a felszíntől 9.00 m, a 240. számú kútban + 17.00 m, a felszíntől 8.60 m mélységben áll. Itt tehát a vízszintnek déli irányba való lejtését észleljük. Nem tartoznak azonban ide az utolsó kúthoz közel ásott kutak, a 241. és 244. számúak, amelyekben a víz már a völgy talajvizének mozgásához igazodik, amennyiben az előbbinél a víz szintjét + 20.78 m-nek, az utóbbinál pedig + 22.34 m-nek mértem. A közeli strandfürdő mellett levő, a Rákospatakhoz közel ásott kút 3.65 m mély, vízszintje + 19.35 m a Duna 0 pontja felett, a felszíntől 2.55 m-re volt. Ugyanez áll a patak baloldalán, a Jászberényi-úttól délre, ahol a víz már nem azonosítható a talajvízzel, miután ott legalábbis kevert vízzel van dolgunk; a pannonból fakadó víz keveredik a pontusi rétegek felett raktározódó kevés talajvízzel. A talajvíz elsősorban a harmadkori rétegek felett gyülemlik meg. A harmadkori rétegeknél nagyon vastag takaróról itt nem beszélhetünk. A völgyben, ahol holocén patakhordalék fedi a harmadkori képződményeket, ott a keleti végén körülbelül 1—2 m vastag ez a takaró. A Pióca-telepnél a holocén 3.75 m vastag, s alatta még mintegy 1 méter vastag kavicsos homok települ. Hasonló az eset a Korchus-malomnál. A jégvermeknél a mediterrán kb. 15 m-nél fekszik és felette átlagosan 10 m finom homok települ, amelyet pontusinak gondolok. A Váltó-utcai strandfürdőnél a fekete agyag és az alatta levő kavicsos homok együtt kb. 4.00 méter vastag, alattuk tufa települ. A Kerepesi-útnál a hasonló rétegek 2.45 m vastagok, s alattuk kemény agyag fekszik. A patak jobboldalán a mediterránt homokos talajok fedik 2—5 m, a pannon homokos rétegeket pedig valamivel nagyobb vastagságban. A Király-kilátódombon alig van takaró, úgyhogy ott a felszínig terjednek a tufás rétegek. A patak baloldali részén, a Külső Jászberényi-út táján, a takaró 5—8 méter vastag, alatta pannon következik. A Rákos-völgy ismertetése után, még mielőtt a Kőbányaidomb tárgyalására áttérnék, a X. kerülethez tartozó azon területrészekkel óhajtok foglalkozni, amelyek a dombot közvetlenül