Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Budapest dunabalparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata

48 Horusitzky Henrik nyékén (az utolsó három adat) magas vízállás + 5.00 — + 5.85 m volt, körülbelül 2 m-rel magasabb a rendes vízállásnál. Máshonnan az ez évi magas vízállásról értesítést nem kaptam. Szükségesnek tartom egy-két szóval a mélységbeli vizekről is megemlékezni, bár ezek ismertetése nem tartozik közvetlenül a talajvíz kérdéséhez. A Soroksári-út mentén a Dick Fidél gyárának telepén 17 m-nyire hatoltak le, az alapkőzetben 8.90 m-t haladva, amely mélységben állítólag nem kaptak vizet. A kút a felső kavicsból nyeri vizét. A Helvey vegyészeti gyárban van két kút, 28.00 m és 32.00 m mély. Itt is 20.00 és 23.00 m-nyire hatoltak le a miocénban. A sekélyebb kutat betömték. A másik kút vize szivattyúzva, a kifolyásnál 14.5 C fokos. A mechanikai szövőipar gyárudvarán mélyeszteti kút 45.00 m mély, ahol 36.50 m-t hatoltak le az alapkőzetbe. Ott a víz kifolyásánál 15 C fokot mértem. Az utóbbi két helyen levő vizet, ha nem is magától nyomódik fel a felszínre, már a hőmérsékletüknél fogva is mélységbeli, vagyis artézi víznek kell minősítenem. A sertés-közvágóhídi kút is mélységbeli vizet ad. A szarmatán és felső mediterránon keresztül hatolva 319.88 m mélységből nyeri a vizet. Hasonló a fegyvergyári fúrt kút, amely pontusin és szarmatán keresztül hatolva, 111.43 m mélységből kap vizet. Több mélységbeli vizet adó kút a IX. kerületben nincsen. Végül még a természetes forrásokról legyen szabad megemlékeznem, amelyek közül az egyik forrásvidék a ferencvárosi pályaudvarnál, a mély vasúti bevágásban figyelhető meg, a másik forrásvidéket pedig az a part képezi, amely a Soroksári-út végén a határnál, a vasúti sínek alatt húzódik. Mind a két helyen a víz a terrasz-kavicsból ered, ahol pontusi-pannoniai agyag képezi a terrasz alapját.