Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Budapest dunabalparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata

4 Horusitzky Henrik vízvezeték létesítését. A vízvezeték kérdése komolyabb stádiumába azonban csak akkor került, amikor az azon időbeli zavaros viszonyok lecsillapodtak és egy erre a célra kiküldött bizottság alakult meg, amely bizottság egyszersmind először tanulmányozta Budapest talajviszonyait. A bizottság tagjai voltak: Wein Jánosa vízvezetéki igazgatóság vezetője, mint a bizottság jegyzője, Hofmann Károly állami geológus, Zsigmondy Vilmos magánmérnök, Halló Mátyás fővárosi vegyész, mint a bizottság tagjai és Szabó József egyetemi tanárgeológus, mint a bizottság elnöke. A bizottság feladata volt megállapítani többek közt: 1. Vannak-e a Duna-folyam két partján vizet átbocsátó kavicsrétegek? s ha igen, határoztassék meg azoknak száma, fekvése s lejtési viszonya. 2. A létező kavicsrétegek érintkezésben vannak-e a Dunával, oly formán, hogy annak vizét magukba felvehessék? Ebből a szempontból a bizottság fúrásokat mélyített, mérte a talajvíz állását a Dunához viszonyítva és több helyről gyűjtött vizet elemzés végett, hogy megállapítható legyen, mennyire felel meg az a víz a közegészségügyi követelményeknek. A bizottság az 1875. és 1876. években számolt be a Budapest talajvíz-viszonyaira vonatkozó észleleteiről „A fővárosi talajvízvizsgáló bizottság jelentései" címen. (Budapest, 1876.) A bizottság tagjainak jelentéseit összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a Duna balpartján víztartalmú kavicsrétegeket mutattak ki, de úgy a kavics, mint a talajvíz-horizont a Duna vízállásánál többnyire magasabban fekszik. Ami a talajvíz minőségét illeti, a bizottságnak általában az a véleménye, hogy bár helyenkint a víz megjavítható, ivásra azonban mégsem ajánlható. A megvizsgált vizek általában sok klórt, kénsavat és a megengedettnél jóval több szerves alkatrészt tartalmaznak. Az akkori észlelések a tényeknek és újabb vizsgálatainknak teljesen megfelelnek. A kavics-vízhorizont a Duna vízállásánál jóval magasabban van, úgyhogy a Duna vizének csak nagyon alárendelt szerepe van a budapesti talajvíz táplálását illetőleg. Ami a víz jóságát illeti, minden kémiai vizsgálat nélkül, csupán a hidrogeológiai viszonyokat véve tekintetbe, megállapítható, hogy a budapesti, dunabalparti talajvíz ivóvíznek nem alkalmas. Mivel feladatunk épen a helybeli talajvízzel foglalkozni, állapodjunk meg e kérdésnél egy kissé és elmélkedjünk általában a talajvízről, melynek Budapest altalajában megismertetése tanulmányom tárgya lesz. Szükségesnek tartom azonban előrebocsátani a talajvíz